Támadják a hazai szállodalánc tervét

Várható, hogy a rombolás jegyében módszeresen kikezdi a baloldal az országban tervezett vagy már folyamatban lévő, jövőbemutató fejlesztéseket – az egyik kedvenc témájuk a többéves állami támogatási programmal, grandiózus magánbefektetésekkel évek óta fejlődő turizmus. Miközben hazánk nemzetközi szinten is egyre népszerűbb úti cél, a vendégforgalomból adódó gyarapodás nem érdeke az ellenzéknek, olyannyira, hogy köreikben mára politikai bélyeggé vált a szálloda kifejezés, kormányközeli érdekcsoportokat sejtetve minden, az országnak előremutató beruházási terv mögött. A politikai támadássorozat momentumos forgatókönyv szerint zajlik a magyar tulajdonú Hell-csoport leánycége ellen is, amely az európai díjnyertes miskolctapolcai Avalon Park megnyitása után öt évvel magyar szállodaláncot alapítana újabb értékőrző beruházás megvalósításával. A tatai Öreg-tó partjára megálmodott, még nem véglegesített elképzelés valós körülményeit a baloldali hazugságokkal szemben érdemes tisztázni.

A tatai Öreg-tó. A beruházó szerint festményként tekintenek a természeti és az épített környezetre, odaillő épülettel gazdagítanák azt Fotó: MTI/Jászai Csaba

A tatai Öreg-tó. A beruházó szerint festményként tekintenek a természeti és az épített környezetre, odaillő épülettel gazdagítanák azt
Fotó: MTI/Jászai Csaba

– Mi azt keressük, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt – fogalmazott az ügyvezető, hozzátéve, hogy semmiképpen nem szeretnének politikai előnyszerzéshez asszisztálni a magánterületen tervezett beruházás hírével.

– Tisztességes szándékkal érkeztünk Tatára. Több civil szervezettel leültünk már tárgyalni, hogy megtaláljuk a közös érdekeket, folyamatosan egyeztetünk a szakértőkkel, például hidrogeoló­gussal, építészeti tervezőkkel vagy madártani szakemberekkel, akiknek az észrevételeit beépítettük a harmadik változatban jelenleg is alakuló vízióba – mondta Tóth Róbert.

Szavai szerint festményként tekintenek a természeti és az épített környezetre, az egyeztetések célja pedig az, hogy egy teljes mértékben oda illeszkedő, színvonalas turisztikai építménnyel gazdagodjon a beruházásra kiszemelt táj képe. – Fontos célunk, hogy a festményre száz év múlva is büszke legyen minden tatai lakos. Az értékteremtő fejlesztés fókuszba emeli a térséget az országos turizmus szempontjából, miközben növeli a város adóbevételeit és a helyi szolgáltatók forgalmát – jegyezte meg az ügyvezető.

A várossal együttműködve Tata és környezete fejlesztésében is szervesen részt vesznek, amit külön küldetésnek tart a tulajdonos. – A többek között a forrás hiányában pusztulásra ítélt műemlék lóistálló teljes mértékű felújításával járó szállodafejlesztés a maga 25 milliárd forintos költségével közép- és hosszú távon értékét veszíti, ha a természeti és épített környezetben nem történik értékőrző beruházás – fűzte hozzá.

Nincsenek végleges döntések

Tóth Róbert felidézte, a második szálloda elképzelésekor három helyszín került szóba: kettő a Balatonnál és Tata. Idén januárban a tatai Öreg-tó partján lévő 1841 helyrajzi számú terület a cégcsoport érdekeltségébe került, habár akkor még nem döntöttek arról, hol építenék fel a következő szállodát. – Az első pillanattól fontosnak tartottuk, hogy a szállodavíziónkról tájékoztassuk a tatai döntéshozókat, erre március közepén a polgármester, az alpolgármesterek, kormánypárti és ellenzéki képviselők, külső bizottsági tagok jelenlété­ben került sor – vázolta az Avalon ügyvezetője. Felvették a kapcsolatot Tata meghatározó szakmai „műhelyével” is, amely negyven építészből, hidrogeológusból, geológusból, környezetvédelmi szakértőből áll.

Mint mondta, bár a terület nem része a Natura 2000 környezetvédelmi besorolásnak, viszont a Ramsari övezet és egyezmény része, ezért a városvezetők szokatlanul szigorú feltételrendszert szabtak a magánterületen elképzelt beruházáshoz. Hogy a Covid-19 miatti helyzet ne okozzon nagy késlekedést, a társaság kérésére – a terület előkészítése érdekében – fejlesztendő övezetté nyilvánították a területet.

– Ezt is hazug módon terjesztették a tiltakozók. A valóság az, hogy a polgármester a fejlesztéssel kapcsolatos preferenciákról egyáltalán nem hozott döntéseket a kijárási korlátozás időszakában, ahogy az Avalon sem döntött még a mai napig a tervekről. Jelen pillanatban szándék van a fejlesztésre, de sem végleges látványterv, sem végleges műszaki terv nincsen. Viszont a veszélyhelyzet megszűnte után az akkori látványterveket bemutatva a sajtót és a helyi lakosságot azonnal tájékoztattuk, ami felerősítette a ma is tartó ellenzéki akciósorozatot – jelezte a cég ügyvezetője.

Még vizsgálódik a város

– Nagy tisztelet jár azoknak a valós célok érdekében fellépő civileknek, akik a zöld környezetet, a tavat, a tó madárvilágát, a békés városhangulatot védelmezik, polgármesterként magam is elkötelezetten kiállok az értékeinkért. Ugyanakkor az is a feladatom, hogyha a városunkat befektetési tervekkel keresik meg, akkor megvizsgáljam, van-e erre lehetőség a jogszabályok és a városi hagyományok, a településkép alapján, vagy az épített és a természeti örökségünk szempontjából. Itt tartunk most. Zajlanak a szakértői felmérések, a hatósági vizsgálatok, amit többszintű döntési folyamat és a lakosság bevonása követhet, és csak ezután határozhatna a képviselőtestület a tóparti beruházási tervekről, de ez még mindig nem az építési engedélyeztetés szakasza – mondta a Magyar Nemzetnek Michl József, Tata polgármestere.

A városvezető kifejtette, magántulajdonban van az a terület, amely miatt több esetben szerveztek politikai színezetű tiltakozó akciókat. Az ingatlan soha nem volt a városé, a rendszerváltást követően különböző cégek tulajdonaként cserélt többször gazdát. Michl József kitért rá, hogy a tulajdonos kérte a terület eredeti szabályozási tervének megváltoztatását, amit az elmúlt tíz évben más beruházásokhoz több tucatszor már engedélyezett az önkormányzat, vagyis semmilyen különleges eljárásról nincs szó.

– Politikai háttere van a tiltakozó akcióknak, amelyben több tényt valótlanul tüntetnek fel – állapította meg a polgármester, aki nem tartja meglepőnek, hogy egy beruházó érdeklődik a kiaknázható turisztikai lehetőségek iránt. – A kérdés az, hogy a tulajdonos és a város szempontjából találunk-e egy mindkét fél számára elfogadható arányt például a szálloda méretére, amelynek megépítése már csak amiatt sem tudja elzárni a tópartot a lakosság elől, mert azt az önkormányzat sem engedélyezné. Az odavezető út ugyanis közösségi tulajdonban van. Az Öreg-tó körbejárható marad – szögezte le Michl József.

Így tiltakoznak ők

A tervezett beruházásról szóló májusi bejelentés után pörgött fel az ellenzéki ellenlobbi: fő irányként a Facebookon tiltakozó csoport alakult, amelynek létrehozása leginkább a Momentumhoz köthető, és a szervezett támadássorozat gócpontja már itt található. Előzőleg az őszi önkormányzati választásokon Michl József fideszes polgármester ellen a Momentum színeiben induló Popovics Judit ösztönözte a helyi ellenállást, amit ma főként civilek képviselnek.

A tatai terveket támadó filozófia és módszertan illeszkedik a momentumos Fekete-Győr András azon ominózus 2018-as kijelentéséhez, miszerint „csináljunk sok kis NOlimpiát”. Ahogy a 2024-es budapesti olimpiát, ezt a turisztikai fejlesztést is úgy igyekeznek megtorpedózni, hogy valótlanságokat terjesztenek a tataiak körében, ami kellően hangulatkeltő, és az érintett a tények mentén sorozatosan cáfolni kényszerül.

Az ellenzéki össztűzbe beszállt Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő és elnökségi tag is, aki a parlamentben interpellálta Gulyás Gergely minisztert az Avalon állami támogatásával kapcsolatban. Orbán Balázs államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy semmiféle terv nincs a bíráló hatóságok előtt ebben a témában, így állami támogatásról sincs szó, de arra vonatkozó igény sem érkezett az Avalon Center Kft.-től. Az LMP sajtótájékoztatót is tartott, a Facebook-csoport civilnek álcázott tatai tüntetésén a párt teljes elnöksége felvonult, elsősorban a polgármestert és a térséget támadva politikailag.

Az LMP odáig ragadtatta magát, hogy nemrég közölték: egyenesen az Avalon mögött lévő Hell-cégcsoport reklámarcának, Bruce Willisnek írnak nyílt levelet, amelyben tájékoztatják, hogy Tata nem kér az Avalon Center szállodaberuházásából. Válasz ugyanakkor még nem érkezett a filmszínésztől, mivel a hírek szerint egyelőre sem Bruce Willis, sem menedzseri környezete nem tud ilyen megkeresésről.

Zöldelvek

A Hell-cégcsoport Magyarországon megközelítőleg 1300 embernek ad munkát, a világ ötven országában van jelen, és tíz országban piacvezető, száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozáscsoport. Az első szálloda a sorban az Avalon Park, amely Miskolctapolcán valósult meg Natura 2000-es környezetben, vagyis a beruházó a környezetvédelmi feltételek tekintetében is nagy tapasztalattal bír. Az öt éve megnyitott Avalon Park környezettudatos, organikus, rönktechnológiájú szálloda, amely kiemelten figyelembe vette a fejlesztése során a zöldszemléletet.