4,8 százalék volt a munkanélküliség május-július között

Nemzetközi összevetésben viszonylag alacsony a hazai munkanélküliség és magas a foglalkoztatottság.

A KSH frissen publikált adtai szerint a 2020. május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. 2020 júliusában az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma.

A foglalkoztatottak átlagos létszáma a május–júliusi időszak átlagában 4 millió 439 ezer fő, míg júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer fő volt, az előző havival lényegében megegyező.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,4 százalékra csökkent a május–júliusi időszak átlagában. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amit Magyarország a koronavírus-járványt megelőzően el is ért.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt., Makrogazdasági Üzletág vezetője szerint a júliusi foglalkoztatási adatokon továbbra is látszódik a gazdaság fokozatos újraindulása. Júniushoz képest a foglalkoztatás gyakorlatilag stagnált, azaz az év eleji szinten van. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás mindössze 55 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Látható tehát, hogy vannak szektorok, amelyekben a foglalkoztatás továbbra sem tud visszatérni a korábbi szintjére, ugyanakkor a korábbi munkaerőhiány miatt a munkanélküliség nem emelkedett jelentős mértékben. Ezt mutatja az is, hogy júniushoz képest a munkanélküliségi ráta is csökkenni tudott. Ugyanakkor a munkaerőpiac teljes visszaállása, a korábbi magas foglalkoztatás elérése még néhány hónapot igénybe fog venni.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel egyelőre nem lehet látni, hogyan alakul a járvány, milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám. Úgy vélte, hosszabb távon, ha véget ér a járvány és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet Magyarországon. A magyar demográfiai helyzet ugyanis nem változik, a munkaképesek táborából évente több tízezer ember esik ki. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő. Ráadásul, ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac javulását a havi adatok megerősítik, mivel júliusban mintegy 92 ezerrel többen dolgoztak az áprilisi mélyponthoz képest. A gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához. A magyar munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahely teremtési programjai támogatott – jelezte az elemző. A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkozatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet és a munkanélküliek száma csökkenhet. A munkaerőpiac teljes helyreállása azonban Suppan Gergely szerint csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre. A Takarékbank vezető elemzőjének prognózisa szerint év végéig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra süllyedhet, így idén az átlagos munkanélküliség 4,2 százalékos lehet a tavalyi 3,4 százalék után.

Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra mutatott rá, hogy az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, sok ellentmondás található az egyes adatforrásokban. A 15-64 éves korosztály körében a májusi-júliusi időszakot lefedő munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett, amire legutóbb 2016 közepén volt példa. A vizsgált három hónapban átlagosan 223 ezeren voltak munka nélkül a KSH jelentése szerint, míg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma a május-júliusi időszakban átlagosan meghaladta a 368 ezer főt. Vélhetően még mindig jellemző, hogy számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy az első sokk múlni látszik a munkaerőpiacon – vélekedett Virovácz Péter. Hozzátette, hogy ugyanakkor a kormányzati támogatások nyár végén kifutnak, és bár egy újabb gazdaságösztönző csomag kilátásban van, közben könnyen lehet, hogy ismét szigorításokkal nézünk szembe az emberi élet védelme érdekében. Emellett a lecsökkent rendelésállományok miatt elmaradó bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. Mindez hatalmas bizonytalanságot hozhat a munkaerőpiacon és könnyen lehet, hogy a másodkörös hatások miatt ismét emelkedésnek indul a munkanélküliségi ráta – közölte az ING bank vezető elemzője.