Alig változott a kiskereskedelmi forgalom az első fél évben

A járványügyi intézkedések ellenére nem csökkent a kiskereskedelmi forgalom, sőt szerény emelkedés is tapasztalható. Az elemzők, akik a KSH jelentését kommentálták az év végére egyértelmű növekedést várnak.

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Szájmaszkot viselő nő beszélget a járőröző rendőrökkel MTI/Rosta Tibor

Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben másfél, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,9 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 7,7 százalékkal estek vissza. Az idei első félévben, azaz a január–júniusi időszakban a forgalom mértéke – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Idén is pozitív eredménnyel zárhat a kiskereskedelem, amely egy rövid visszarendeződési időt követően már emelkedést mutatott, ez pedig a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető

– közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.

Cseresnyés Péter ismertette, hogy tavaly április környékén lépte át az ezer milliárd forintot a kiskereskedelmi forgalom, idén ez már márciusban megtörtént, azonban ezt követően áprilisban visszaesés következett be a koronavírus-járvány miatt. Az államtitkár szerint ez nem meglepő, hisz mindenki elsősorban az élelmiszeripari termékek megvásárlására fordította a figyelmét. A visszaesés májusban korrigálódott, jelentős visszarendeződés történt és a júniusi kiskereskedelmi forgalom minimális értékben meg is haladta az előző év azonos időszaki eredményét.

A kormány intézkedései között említette a cégek munkahelymegtartó támogatását, a gyed és a gyes kifizetési határidejének meghosszabbítását, a hitelmoratóriumot. Az adatok azt mutatják, hogy a visszarendeződést ezek az intézkedések segítik, és amennyiben a járványügyi helyzet nem változik, akkor sem a kiskereskedelem, sem a gazdaság nem néz majd nagyobb kihívás elé a következő időszakban – tette hozzá.

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági szakértője lapunknak elmondta, hogy bár a kiskereskedelmi forgalom júniusban összességében stagnált, ugyanakkor termékkörönként eltérő folyamatok zajlottak le. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű termékek forgalma éves alapon kismértékben visszaesett, amely a korábbi felvásárlásokkal, illetve a dinamikusan emelkedő árakkal magyarázható. Jelentősen csökkent az üzemanyag-forgalom is az otthoni munkavégzés és a kevesebb utazás nyomán. Emelkedett viszont a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi forgalom, amelyben szerepet játszhatott a karantén idején elhalasztott fogyasztás pótlása, azonban egyes termékkörök, például a ruházati cikkek vagy a használtcikkek forgalma így is jelentős visszaesést mutat.

Az év hátralévő időszakában a kiskereskedelmi forgalom fokozatos helyreállására lehet számítani, ugyanakkor a koronavírus egy esetleges második hulláma, illetve kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok ismét visszavethetik a forgalmat.

Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője szerint a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A forgalom növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok, 30-cal a szakiskolai oktatók, novemberben 20 százalékkal az egyészségügyi szakdolgozók bére. Így a munkaerőpiac javulásával és a továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában, ez utóbbi egyes területeken kifejezetten látszik is. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltatják a kilábalást. Idén 1,2-1,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalék feletti növekedésre számítunk. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható.