Biztonságos a rászorulóknak adományozott élelmiszer

Kizárólag biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő minőségű élelmiszer juttatható el a rászorulókhoz. A járvány megjelenésekor nagy mennyiségű, feleslegessé vált élelmiszer keletkezett, ám annak csak töredéke jutott el a nélkülözőkhöz. Sokan nem bíznak ezekben az élelmiszerekben, pedig a felelősség óriási az élelmiszerbankokon, más szervezeteken.

Debrecen, 2020. április 8. A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai gyorssegélycsomagokat állítanak össze debreceni raktárukban a koronavírus-járvány idején, 2020. április 8-án. A szolgálat negyven debreceni rászoruló családnak és idős embernek visznek adományokat. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Az adományként újra elosztott élelmiszereken is

kötelező feltüntetni minden olyan jelölést, amit a kereskedelmi forgalom is megkövetel, beleértve az adott termékben található allergéneket, a tárolást vagy az összetevőket.

Az adományozó vállalkozás feladata a tájékoztatás a terméken nem feltüntethető információkról is.

11 ezer tonna adomány

Hazánkban ilyen szervezet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely a feldolgozókból, a gyártóktól és a kiskereskedelem szereplőitől gyűjti be a forgalomba valami miatt nem került vagy már kikerült, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert. Tavaly ez a mennyiség 11 ezer tonna volt, amelynek tárolását és szállítását is az egyesület végzi, majd továbbadja azoknak a partnerszervezeteknek, amelyek már közvetlenül a rászorulókhoz juttatják el az adományokat. Az élelmiszerbankokkal a nagy szereplők is próbálnak együttműködni, idehaza például a Tesco is rendszeresen együttműködik az egyesülettel.

A legfontosabb ugyanakkor az lenne, hogy ne is keletkezzen feleslegessé váló élelmiszer.

Ehhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden szereplő számára iránymutatásokat nyújt. Az élelem megmentése szempontjából az éttermek, büfék jelentik a legnehezebb feladatot. Ennek oka, hogy a készételek gyorsan megromlanak, ráadásul a megfelelő tárolásuk, például fagyasztásuk sem mindig megoldható. A hatóság ezért a legtöbb nyugat-európai országban már bevett gyakorlatokra ösztönzi a vendéglátósokat. Idetartozik például a zárás előtti órákban féláron, jelentős kedvezménnyel adott étel, vagy a zárást követő elszállítás megszervezése.

Magyarországon a kidobott élelmiszer 53 százaléka a háztartásokban keletkezik, tehát a pazarlás ellen elsősorban a családok léphetnek fel. A többi kidobott élelem mennyisége nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a kereskedelem, az alapanyaggyártás és a -feldolgozás között.

Rengetegen éheznek csak a járvány miatt

Év végéig akár több mint 130 millió fővel is nőhet szoknak az éhezőknek a száma a világban, akik közvetlenül a koronavírus-járvány miatt váltak nélkülözővé – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) nyári tanulmányából. Arra is rámutattak, hogy az éhezők száma egyébként is növekedett az elmúlt években, a járvány miatt pedig alig van rá esély, hogy a nélkülözés felszámolására kitűzött 2030-as dátum tartható lenne. Jelenleg átlagosan 1,90 amerikai dollár (USD), azaz körülbelül 555 forint a globális szegénységi küszöb, ugyanakkor ebből mindössze az életben maradáshoz alapvető mennyiség érhető el. Az egészséges étkezést ennek a globális küszöbérték ötszöröse garantálná.