Biztonságos a rászorulóknak adományozott élelmiszer

Kizárólag biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő minőségű élelmiszer juttatható el a rászorulókhoz. A járvány megjelenésekor nagy mennyiségű, feleslegessé vált élelmiszer keletkezett, ám annak csak töredéke jutott el a nélkülözőkhöz. Sokan nem bíznak ezekben az élelmiszerekben, pedig a felelősség óriási az élelmiszerbankokon, más szervezeteken.

Debrecen, 2020. április 8. A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai gyorssegélycsomagokat állítanak össze debreceni raktárukban a koronavírus-járvány idején, 2020. április 8-án. A szolgálat negyven debreceni rászoruló családnak és idős embernek visznek adományokat. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A koronavírus-járvány terjedésének következményei miatt ismét egyre több nemzetközi és hazai szervezet hívja fel a figyelmet az élelmiszer-pazarlásra és az élelmiszer-adományozás fontosságára. Közben a gazdasági nehézségek miatt egyre többen szorulnak segítségre. Az élelmiszerbankok és a karitatív szervezetek nem csak az arányaiban kevés adományozó és a sokszor nehéz elérhetőség miatt tudják csak kis részét megmenteni a kárba veszendő élelemnek. Sokan – a nehéz helyzetük ellenére is – bizalmatlanok például a minőség vagy a terméken található jelölések valódiságában.

Szigorú ellenőrzések

A bizalmatlanságra ugyanakkor nincs ok, emberi fogyasztásra alkalmatlan termék senkihez sem juthat el, a felelősség pedig az élelmiszer-adományozó szervezetekre hárul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az éttermekben, üzletekben feleslegessé vált, de emberi fogyasztásra alkalmas, nem lejárt szavatosságú élelemért az azt átvevő szervezetek, vállalkozások a felelősek a továbbiakban. Az egységes európai uniós irányelv minden olyan tárolási, élelmiszer-biztonsági és jogi kötelezettséget megkövetel az átvevő és a továbbadományozó szervezettől is, amelyet például a kiskereskedelmi üzletektől. Ez azt jelenti, hogy

komoly bírságot, a működés beszüntetését kockáztatná az adományozó szervezet, ha trükközne, például már nem fogyasztható ételt juttatna a rászorulóknak.

A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai gyorssegélycsomagokat állítanak össze debreceni raktárukban a koronavírus-járvány idején, 2020. április 8-án.
MTI/Czeglédi Zsolt

Az adományok között gyorsan romlandó, akár étteremben feleslegessé váló alapanyagok, készételek is megtalálhatók, így különösen nagy felelősség hárul a szervezetekre. A nagy üzletláncok röviddel a lejárati idő előtt adják tovább a termékeket, így arról is gondoskodniuk kell az átvevőknek, hogy ne a fogyasztási időn túl jusson el az érintettekhez.

Ésszerű óvintézkedések

Az uniós irányelv egyébként rugalmasan alkalmazható. A szabályozás példaként említi, hogy amennyiben egy doboz joghurt egy-két darabjának csomagolása sérült, akkor sem kell kidobni a sérült termékekkel az ép darabokat, de gondoskodni kell a megfelelő higiéniás körülményekről. Egy másik példa szerint ha egy zacskó narancs egy-két darabja penészes, de kockázat nélkül el lehet távolítani ezeket a darabokat a csomagból, az épen maradt gyümölcsöket nem kell a szemetesbe dobni. Az élelmiszer akkor hozható forgalomba, ha az nem káros az egészségre és alkalmas az emberi fogyasztásra.

Az adományként újra elosztott élelmiszereken is

kötelező feltüntetni minden olyan jelölést, amit a kereskedelmi forgalom is megkövetel, beleértve az adott termékben található allergéneket, a tárolást vagy az összetevőket.

Az adományozó vállalkozás feladata a tájékoztatás a terméken nem feltüntethető információkról is.

11 ezer tonna adomány

Hazánkban ilyen szervezet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely a feldolgozókból, a gyártóktól és a kiskereskedelem szereplőitől gyűjti be a forgalomba valami miatt nem került vagy már kikerült, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert. Tavaly ez a mennyiség 11 ezer tonna volt, amelynek tárolását és szállítását is az egyesület végzi, majd továbbadja azoknak a partnerszervezeteknek, amelyek már közvetlenül a rászorulókhoz juttatják el az adományokat. Az élelmiszerbankokkal a nagy szereplők is próbálnak együttműködni, idehaza például a Tesco is rendszeresen együttműködik az egyesülettel.

A legfontosabb ugyanakkor az lenne, hogy ne is keletkezzen feleslegessé váló élelmiszer.

Ehhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden szereplő számára iránymutatásokat nyújt. Az élelem megmentése szempontjából az éttermek, büfék jelentik a legnehezebb feladatot. Ennek oka, hogy a készételek gyorsan megromlanak, ráadásul a megfelelő tárolásuk, például fagyasztásuk sem mindig megoldható. A hatóság ezért a legtöbb nyugat-európai országban már bevett gyakorlatokra ösztönzi a vendéglátósokat. Idetartozik például a zárás előtti órákban féláron, jelentős kedvezménnyel adott étel, vagy a zárást követő elszállítás megszervezése.

Magyarországon a kidobott élelmiszer 53 százaléka a háztartásokban keletkezik, tehát a pazarlás ellen elsősorban a családok léphetnek fel. A többi kidobott élelem mennyisége nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a kereskedelem, az alapanyaggyártás és a -feldolgozás között.

Rengetegen éheznek csak a járvány miatt

Év végéig akár több mint 130 millió fővel is nőhet szoknak az éhezőknek a száma a világban, akik közvetlenül a koronavírus-járvány miatt váltak nélkülözővé – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) nyári tanulmányából. Arra is rámutattak, hogy az éhezők száma egyébként is növekedett az elmúlt években, a járvány miatt pedig alig van rá esély, hogy a nélkülözés felszámolására kitűzött 2030-as dátum tartható lenne. Jelenleg átlagosan 1,90 amerikai dollár (USD), azaz körülbelül 555 forint a globális szegénységi küszöb, ugyanakkor ebből mindössze az életben maradáshoz alapvető mennyiség érhető el. Az egészséges étkezést ennek a globális küszöbérték ötszöröse garantálná.