Egy fedél alá költöznek a vonatok az autóbuszokkal

Kisebb városokkal folytatódik az intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az országban: a napokban írta ki a tervezői és kivitelezői pályázatot a bicskei vasútállomás fejlesztésére az állami beruházó, miközben Kőszeg esetében már kiválasztották a tervezőt, Esztergomban pedig már át is adták a forgalomnak az új komplexumot.

2020. 08. 25. 18:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a megyeszékhelyeken – Kaposvárott, Egerben vagy Nyíregyházán – régóta zajlik az intermodális csomópontok (IMCS) építése, illetve előkészítése, addig a kisebb városok most kerülnek sorra. Az intermodális csomópontok kiépítése nemcsak a közlekedési kapcsolatok komfortosabbá tétele szempontjából fontos, de a elengedhetetlen feltétele a vasúti és autóbuszos szolgáltatók menetrendjei összehangolásának, a párhuzamosságok megszüntetésének. Ellentmond ugyanis a közpénz hatékony felhasználásának, ha két nagyváros között államilag finanszírozott vasúti és ugyancsak támogatott autóbusz-szolgáltatás verseng egymással. A kormány célja, hogy a városok közötti közlekedésben a környezetkímélőbb vasúté legyen az elsőség, ehhez kell alakítani azokat a buszos közlekedési módokat, amelyek a gerinchálózatra hordják majd a forgalmat. Jelenleg sok településen a vasúti megálló a központtól távol van, míg a buszmegálló a főutcán, főtéren. Az átjárhatóságot biztosító menetrend akkor valósítható meg, ha az átszállás a vonatok és buszok között közvetlen és gyors.

A napokban jelent meg az európai közbeszerzési értesítőben a felhívás Bicske vasútállomás intermodális átszálló kapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása, a pályaudvar és a közösségi közlekedés fejlesztése, kapcsolódó létesítményeik tervezése és kivitelezése címmel. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) megrendelésére az új csomópont előreláthatóan mintegy 15,5 milliárd forintos beruházásban jön létre, ennek során rekonstruálják a korábbi vasútállomás század eleji épületét, az épület elé autóbuszfordulót és taxiállomást építenek, P+R parkolókat létesítenek, továbbá fejlesztik a környező közutakat.

Ugyancsak a napokban jelent meg, hogy Kőszeg közösségi közlekedésének fejlesztése keretében elkezdődhet a helyi intermodális csomópont tervezése a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. és az UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. kivitelezésében. A beruházás részeként meghosszabbítják a közös vasúti-autóbusz peront, amely lehetővé teszi további négy autóbuszállás kialakítását. Ennek köszönhetően a peronon összesen hat helyközi felszállóhely- és két helyi midibuszállás kap helyet. A közös peron területére egy fedett várakozási lehetőséget vagy peronvárótermet is létrehoznak. A projektben a GYSEV Zrt. az állomásépület egy részét felújítja, valamint ötven új parkolót hoznak létre az állomás közelében.

Esztergomban éppen a napokban, az állami ünnephez kapcsolódva adták át az új, a vasútállomás mellé helyezett autóbusz-pályaudvart. A fejlesztés a Rákosrendező és Esztergom közötti vasútvonal átépítésének a részeként valósult meg. A NIF beruházása 2016 nyarán kezdődött, melynek során többek közt 51 kilométer hosszan végezték el a vasútvonal villamosítását, és a teljes szakaszon kiépítették a kiegészítő biztosítóberendezéseket. A fejlesztésnek köszönhetően a Budapest–Esztergom vonalon hat év alatt hétszeresére nőtt a forgalom, az utasok létszáma évente meghaladja az ötmilliót. A most átadott új buszpályaudvar megépítése és a vasútvonal korszerűsítése mellett Esztergom vasútállomása is átépült. Az új pályaudvar közvetlen kapcsolatot teremt a 240 autóbuszjárat utasainak a vasúttal. Esztergomban ötven évig egy családi házakkal és vendéglátóhelyekkel szegélyezett utca kiöblösödésében volt a buszpályaudvar. A forgalom, a járművek indítása és téli melegítése légszennyezéssel és zajjal járt, amely zavarta az ott élőket.

Négy sávon Debrecen és Hajdúsámson között

Elkészült a Debrecen és Hajdúsámson közötti kétszer két sávos útszakasz, a 471. számú főút debreceni belvárosi szakaszát pedig szintén ugyanilyen szélessé alakítják át – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fejlesztés átadásán. Jelezte: 2010 óta félezer kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út készült el az országban, és hatezer kilométer főbb utat korszerűsítettek. Idén 214 útfelújítási projekt 642 kilométer útszakaszt érint.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.