Megtalálnák a magyar pezsgő arcát

Második alkalommal rendeznek pezsgőkonferenciát és pezsgőünnepet Etyeken szep­tember 3-án. A rendezvény fő szervezője Rókusfalvy Pál, aki ismert médiaszemélyiségként kezdett el borászkodni ezen a vidéken. A romantikus hobbi egy kis pincével és négy hordóval kezdődött, ma már szőlőbirtoka, kúriája van az etyeki dombokon, a pincéjében pedig évente harmincezer palack bor és háromezer üveg pezsgő készül. Ezenkívül aktívan foglalkozik a hazai borkultúra építésével is. A konferenciák, gasztronómiai rendezvények megszervezése mellett megalapította a pezsgőakadémiát és a Borászok Borásza díjat, amely ma már az egyik legrangosabb elismerés a szakmában.

Rókusfalvy Pál szerint a magyar bor megérdemli, hogy ott legyen a világ legjobbjai között Fotó: MIRKÓ István

– Médiaszemélyiségként lett ismert, de talán már többen ismerik borászként. Miért váltott a borászatra?

– Mindig kíváncsi természetű voltam. Pedagógusként ez a kíváncsiság vitt a média világába is, majd tíz év televíziózás, rádiózás után emiatt vetődött fel bennem, hogy kipróbálom a borászkodást. Alkonyi László újságíró barátom, unokatestvérem – aki szintén borász lett – vitt el először Etyekre, hogy segítséget kérjen a vállalkozása népszerűsítésében. Megdöbbentem, hogy Budaörstől, a lakóhelyemtől nem messze ilyen gyönyörű borvidék található. Borkóstolókon találkoztam a helyi borászokkal is, akik szintén nagy hatással voltak rám, fantasztikus embereket ismertem meg. A kilencvenes években én is vettem egy pincét itt, ahol először négy hordóval, felüdülésként, hobbiként kezdtem el ezt a tevékenységet.

– Hogyan jutott el a négyhordós termeléstől a Rókusfalvy Birtokig?

– A fordulat akkor következett be, amikor 1999-ben céget alapítottam. Kezdtem komolyan venni a borászkodást, azt hittem, tudok bort készíteni. Ám ahogyan egyre jobban belemélyedtem, egyre inkább észrevettem, hogy milyen keveset tudok erről. Nagyobb alázattal kezdtem el közelíteni ehhez a hivatáshoz, sok borkóstolóra jártam, az lett a célom, hogy jobban megismerjem ezt a szakmát. Rájöttem, hogy ehhez meg kell ismernem a természetet is, jó szőlőt is kell termelnem, meg kell ismernem a technológia legjobb eszközeit és rejtelmeit, hogy szebb borokat készíthessek. Egyre többet invesztáltam ebbe a tevékenységbe, emiatt egyre többet kellett magyarázkodnom otthon, de 2006-ra már újabb lépésváltás következett be, sokkal intenzívebben fordultam a borászat felé.

– Ekkor már elfogadták otthon is, hogy ennyire beleszeretett a hobbijába?

– Szerencsére ez nagy hatással volt a közvetlen környezetemre is. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ennek hatására 2010-ben a fiam is a borászszakmát választotta. A Corvinus-egyetemen szőlész-borász szakmérnökként végzett, tanulmányutakon vett részt, többek között Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is. 2015 óta pedig együtt dolgozhatunk. Ajándék, hogy együtt dolgozhatom a családtagjaimmal. A kommunikációs cégemet a testvéreimmel hoztam létre, a lányommal, aki a Petőfi Televízió műsorvezetője, szintén van közös munkánk, és bekapcsolódott az etyeki feladatokba a feleségem is.

– Köztudomású, hogy Törley József az etyeki szőlőből készítette az első pezsgőit, erre alapította híres pincészetét. De miért éppen Etyek? Miért különleges borászati szempontból ez a hely?

– Szerintem a 22 magyar borvidék közül az Etyek–budai Borvidék az egyik legkülönlegesebb. Törley József a magyar champagne-t kereste, amikor megtalálta a budafoki pincéje és kastélya közelében ezt a vidéket, ahol elég meszes a talaj és hűvös a klíma a pezsgőkészítéshez szükséges szőlők termeléséhez. Ezért ez a vidék a pezsgőkhöz is jó borok, a chardonnay, a pinot noir és a sauvignon blanc termőhelye. Nekünk is ezekből a fajtákból készülnek a legszebb boraink, a sauvignon blanc a zászlósborunk. Pici birtok vagyunk, harmincezer palack bort értékesítünk évente.

Rókusfalvy Pál szerint a magyar bor megérdemli, hogy ott legyen a világ legjobbjai között
Fotó: MIRKÓ István

– Mióta foglalkoznak pezsgővel?

– Tíz éve kezdtünk el pezsgőt is készíteni. Sokat segített ebben nekünk is, hogy a kormány módosította a jövedéki törvényt, így ma már a kisebb pincéknek is megéri, könnyebb ezzel foglalkozni. Évente két-háromezer üveg pezsgőt is forgalomba hozunk. A borturizmusnak köszönhe­tően pedig meg is tudunk élni a borászkodásból.

– Régóta nemcsak borászkodik, hanem ehhez kapcsolódóan programokat, rendezvényeket is szervez. Így kívánja megismertetni a borvidéket, ahol dolgozik?

– Nem csak ez a célom. Mivel hatgyermekes családban nőttem fel, azt tanultam, hogy bármivel is foglalkozom, meg kell néznem a tevékenység közösségi lehetőségeit. Ebből kiindulva kezdtem el a borkultúra építésével foglalkozni Etyeken. A borászkodás ugyanis nemcsak szép munka és üzlet, hanem felelősség is. Tizennégy évvel ezelőtt alapítottam meg a Borászok Borásza díjat, ami ma már az egyik legrangosabb hazai elismerés. Nyolc éve kezdtem el borkonferenciákat szervezni, 2011-ben már pezsgőakadémiát is szerveztünk, tavaly pedig megtartottuk az első pezsgőkonferenciát is Etyeken. Nagy dolognak tartom, hogy már az első rendezvényünkre sikerült meghívnunk több előadót Champagne-ból. De sok más külföldi és hazai rangos vendégünk is volt. Ezeknek az eseményeknek az is céljuk, hogy együtt tanuljuk meg egymás borkultúráját.

– A következő etyeki Pezsgőkonferenciát és pezsgőünnepet szeptember 3-án rendezik meg. Sok vendégre számít? A sör- és borfogyasztók hazájában sok embert érdekel a pezsgő?

– Már az nagy eredmény volt, hogy sikerült újra a borfogyasztók hazájává válni, sőt egyre inkább a minőségi borfogyasztókévá. A XX. század elején azonban nagy kultúrája volt Magyarországon a pezsgőfogyasztásnak is, nemcsak a Törley Pezsgőpincészetben, hanem az ország minden nagyobb városában foglalkoztak pezsgőkészítéssel. Ez azt mutatja, hogy amikor erősödik a gazdaság, előtérbe kerülnek az elegánsabb italok is. Néhány éve Magyarországon a gazdasági fejlődésnek is köszönhetően is ez a helyzet. Egyre több kis pincészet foglalkozik a készítésével, de a fogyasztók is egyre nagyobb számban keresik a pezsgőket. Jó lenne, ha az ünnepek italából a hétköznapok italává válhatna a pezsgő.

– Az etyeki rendezvényükön ugyanakkor megkóstolhatják a résztvevők az ország legdrágább pezsgőjét is. Mit kell tudni a készítőjéről, Demeter Zoltánról, aki szintén előadója lesz a konferenciának?

– Demeter Zoltán 2007-ben elsőként nyerte el a Borászok Borásza díjat. Ő az egyik úttörője a hazai pezsgőkészítésnek, aki bebizonyította, hogy Tokajban nemcsak kiváló száraz borokat, de kitűnő pezsgőket is lehet készíteni. Briliáns italaival az ország egyik hírvivője is lett, a borai megjelennek Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok legjobb éttermeiben. Számtalan hasonlóan magas kvalitású borászunk van sok régióban, de sajnos nem sok ilyen példával tudunk szolgálni, mert sok a kiaknázatlan lehetőség.

– A magyar minőségi borok ma már felvehetik a versenyt a világ más tájairól származó italokkal. Miért van az, hogy mégis kevesebben ismerik ezeket, mint a francia, olasz vagy akár az amerikai borokat? Mit kell tenni a jobb marketing érdekében? Vannak erre szakosodott szakembereink?

– Sokan foglalkoznak bormarketinggel hazánkban, és közülük néhányan kifejezetten sokat tudnak tenni a magyar borkultúra megismertetéséért. Itthon azt kell megértetni az emberekkel, hogy a borkultúránk és az ezzel kapcsolatos hagyományaink a nemzeti identitásunk részei. A termelőkben és a fogyasztókban is tudatosítani kell, hogy a Kárpát-medencének ilyen szempontból különleges, világszínvonalú adottságai vannak, amit nem szabad elpazarolni. Külföldön másfajta kommunikációra van szükség. Ismét be kell léptetni a magyar bort abba a regiszterbe, mai kifejezéssel élve a mainstreambe, ahol régen volt. A magyar bor ugyanis megérdemli, hogy ott legyen világ legjobbjai között, olyan presztízstermék lehet, amely javítja a nemzetközi megítélésünket is.

– Mit kell tenni ehhez a gyakorlatban?

– Ehhez sok alázatos munka, nagyobb önbizalom és összefogás kell. Az, hogy egységesen hajtsanak végre egy stratégiát a magyar borkultúra népszerűsítése érdekében. Ma sokan foglalkoznak a borral, az Agrárminisztériumban, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál, a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, de a borkultúra terjesztésével kevesen. Az idei pezsgőkonferenciánkon előadást tart Unger Zsolt kommunikációs szakember is, aki több neves pincészetnek dolgozik. Arról is beszélni fog, hogyan tehetjük a borászatunkat a marketing révén életképessé, hogyan érhetjük el a mi szakmánkban is nagyon fontos öngondoskodást.

– Kik beszélnek majd a jó pezsgőkészítés titkairól?

– A különböző borhoz köthető buborékos italok technológiája sokban eltér az egyes országokban is. Más például a habzóbor, a pezsgő vagy az olasz prosecco. Az előadások jó része erről fog szólni, jönnek idén is Champagne-ból, de lesznek például olasz, osztrák, szlovén előadók is. Képviselteti magát a Ferrari, Michael Gross, vagy David Bourdaire Champagne-ból. De Magyarországról is eljönnek a legkiválóbb pezsgőkészítők, nálunk lesz például a két budafoki, a Törley és a Garamvári Pincészet, és természetesen megmutatja magát az Etyeki Kúria is, vagy például a Thummerer Pincészet Egerből. Ilyenkor egymástól is tanulhatunk, de az egyik fő cél az, hogy találjuk meg a magyar pezsgő arcát.

– Gondolom, nemcsak beszélni fognak a pezsgőről, hanem kóstoló is lesz.

– Hogyne! A rendezvényt úgy találtuk ki, hogy az első részében lesznek az előadások és beszélgetések, a második felében, 17 órától 21 óráig tart a pezsgőünnep. A pezsgőbárunkban 8-10 italt ízlelhetnek meg a vendégek, köztük a legmárkásabbakat is. Össze is lehet ezeket hasonlítani, meg lehet vizsgálni, mi a különbség a magyar és a külföldi, illetve az eltérő technológiákkal készült nedűk között. Lesz vezetett kóstoló is. A vendégünk lesz a pezsgő-világbajnokság egyetlen magyar bírálója, Márkus György. A szakértő tízezernél is több champagne-t kóstolt eddig életében és mindről készített jegyzeteket is. Elhivatottságának és rendkívüli tapasztalatának köszönhetően kivívta a legnevesebb hazai és nemzetközi borászok elismerését, Magyarország mellett a nagyvilágban is nyitva állnak előtte a legnevesebb pezsgőházak Champagne-tól Trentóig.

Emelkedő buborék, habzó trendek

Nagy sikerrel rendezte meg az első etyeki pezsgőkonferenciát tavaly a Prónay Bence és Rókusfalvy Pál alkotta társszervező páros, akik a borkonferenciát már nyolc éve jegyzik. A már online elérhető tematikából kiderül, hogy valóban neves hazai és nemzetközi előadókra számíthatunk, a kerekasztal címe (Emelkedő buborék – Habzó trendek a világban) és előadói pedig szintén sok érdekességgel kecsegtetnek. A második pezsgőkonferencia újdonsággal is szolgál. A szervezők ugyanis a konferenciát követően egy minifesztivállal Etyekre varázsolják Champagne és a hazai pezsgővilág remekeit. A kóstolók mellé az italokhoz komponált ízeket kínálnak sztárséfjeiknek köszönhetően, hogy a vendégek hangulatos zene mellett élvezhessék a naplementét az etyeki szőlők környezetében. Ez a program a konferencia résztvevőinek ingyenes, de külön is lehet rá jegyet vásárolni. Az etyeki Rókusfalvy Birtokon megrendezendő eseményre a Pezsgőkonferencia.hu oldalon lehet jelentkezni.