– Mekkora rombolást okozott a helyi munkaerőpiacon a járvány?
– Baranya a mindenkori kormányzatok szemében az elmúlt harminc évben látványosan kikerült a fejlesztendő térségek közül. Valamikor a legfejlettebb megyék közé tartoztunk, és az utolsók közé süllyedtünk le. Ez több mint bűn. Hiba.
A megyének kiváló adottságai vannak, de az uniós és hazai erőforrások egyre erősebb központosítása miatt nem tud önerejéből fejlődni.
A munkanélküliek száma 13 ezer felett volt a válság előtt is, ez felugrott húszezerre, majd 18 ezer körüli szintre csökkent. Amíg a fővárosi agglomeráció fejlesztései gőzerővel haladnak, Baranyában az is előfordul, hogy egy rövidebb metróvonalnyi távolságot sem lehet megtenni közösségi közlekedéssel három-négy órán belül. Vasútvonalakat zártak be, buszjáratokat ritkítottak. Vagyis a leginkább aprófalvas, elszegényedett, periferiális megye népességének esélye sincs eljutni a munkába. Illő lenne ezen igen gyorsan elgondolkodniuk a döntéshozóknak.
– Tartós a járványkár?
– Jelentős károkat okozott a válság. A szektorszerkezet nagyjából hasonló a többi térségéhez, de az itt jellemző kilencven százalék feletti mikro- és kisvállalkozási arány miatt nagyon sok cég szűnik meg. Ők tovább fogják gyarapítani a munkanélküliséget, vagy külföldre, esetleg fejlődési lehetőséget kapó hazai térségekbe vándorolnak el. Gyengül a megye gazdasági potenciálja.
Turizmusra termett vidék…
A kormányzati döntések és a hazai nyaralásra buzdító kampány jelentős eredményeket hozott. Jó volt a foglalás Pécsett, Harkányban és a többi kistérségben is. Az idegenforgalmi hozzájárulás és adó elengedése, az ötszázalékos áfa, a Szép-kártya-szabályozás lazítása nagy segítség.
A szakadék szélére került idegenforgalom visszanyerte működőképességét. Nem csak a vendégszám nőtt, a tartózkodási idő is duplázódott, különösen a magasabb kategóriájú szálláshelyeken.
A vendégkör felét a hazai viszonylatban messze legmagasabb jövedelmet élvező fővárosiak tették ki. Még jobb eredmények születhettek volna, ha az orfűi akvaparkot nem épp most tendereztetik és zárják be. Ha ismét korlátozások lesznek szeptembertől, mindez pürrhoszi győzelem marad.

Fotó: Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
– Mi a helyzet az építőiparral?
– A válság előtti önmagához képest gyorsulva zuhant. Komoly különbségek alakultak ki: a közösségi beruházásokon részt vevő cégek köszönik, jól vannak. A versenypiacon lévők viszont igen nagy rendelésállományt veszítettek, és a várható korlátozások miatt sorra mondják vissza a nyáron megrendelt munkákat. Itt az árak is csökkentek 10-15 százalékkal, pedig az építőanyagárak inkább nőttek. A válságokra jellemző módon egy meghatározott körben ismét teret nyer a feketemunka.
Szükség lenne a fejlődőképes, közepes vidéki vállalkozások, és nem a legnagyobb fővárosi cégek célzott segítésére.
A kamara mellett működő építőipari klaszter eredményei, aktivitása is ezt bizonyítja.