Versenyképesség: pénzügyekben jól haladunk

Nőtt a bankrendszer stabilitása, hitelezési aktivitása és jövedelmezősége, miközben egyre sokszínűbb lett a tőkepiac.

Megnőtt a lakossági kereslet Fotó: Teknős Miklós

Az elmúlt évtizedben sikeresen kialakultak Magyarországon a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági alapok, amelynek meghatározó részét adják a pénzügyi adottságok. Nőtt a bankrendszer stabilitása, hitelezési aktivitása és jövedelmezősége, miközben egyre sokszínűbb lett a tőkepiac és sikeresen folytatódott az államadósságon belül a hazai lakossági tulajdon arányának növelése – állapítja meg legfrissebb, kedden kiadott Versenyképességi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). – Sokat javult a bankszektorban a nem teljesítő hitelek aránya is: 2019 őszére az MNB által is kívánatosnak tartott 5 százalékos szint alá csökkent, miközben a bankrendszer tőkemegfelelése tovább emelkedett. A hitelállomány 2017-től nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővült – emelték ki a kiadvány szerzői.

A bankszektorban a veszteséges időszak 2016-ban megtört, azóta az ország bankrendszere a saját tőkearányosprofit-rangsorban rendre az EU élvonalában végzett. A pénzügyi szektor stabilitását támogatta a fix kamatozású hitelek arányának növekedése, a fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetésével a lakossági szegmensben gyakorlatilag kiszorultak a változó kamatozású hitelek, amelyek 2016 elején még 40 százalékos arányt képviseltek. A pénzügyi szektorban látott kedvező folyamatok az ország stabilitását is javították, miközben jelentősen csökkentette hazánk sérülékenységét a belföldi finanszírozás erősítése.

Az elmúlt szűk évtized alatt a lakossági állampapírok fokozatos elterjedésével az államadósságon belül a háztartások részesedése a 2011-es 10 százalékról 2019-re 35 százalékra emelkedett. A lakossági befektetőknek szánt kedvezményes MÁP+ papírok állománya a 2019. júniusi bevezetés után 2019 végére meghaladta a 3100 milliárd forintot. Emellett a Magyar Nemzeti Bank Növekedési kötvényprogramja sokat javított a vállalatok forráshoz jutásában, főként azzal, hogy megerősítette a korábban szinte nem létező vállalati kötvénypiacot. Mindezen folyamatokat támogatta, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2015-ben ismét hazai tulajdonba került, amivel nagyobb tér nyílik a hazai tőkepiac fejlesztésére és a sikeres tőzsdei bevezetések számának növelésére.

A lakossági állampapírok elterjedésével az államadósságon belül nőtt a háztartások részesedése
Fotó: Teknős Miklós