A koronavírus megjelenése érdemben mérsékelte a járvány előtti időkben már az európai gazdaság növekedését is visszavető munkaerőhiányt. Az Európai Unióban meglévő álláshelyek 1,6 százaléka maradt üresen június végére, míg 2019 azonos időszakában a pozíciók 2,3 százalékára kerestek embert.
Az Eurostat adatai arról árulkodnak, hogy bár a járvány első hulláma az iparban kevésbé érintette a meglévő álláshelyeket, ám a szolgáltatásokban jelentősen csökkentek a betöltésre váró pozíciók. Ez alátámasztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a munkavállalók a márciusi és áprilisi szigorú korlátozásokat követően szinte azonnal el tudtak helyezkedni azokban az országokban, amelyekben a járvány előtt már rekordalacsony szintre esett vissza a munkanélküliség.

Magyarország – Csehország és Németország mellett – is azok közé az országok közé tartozik, ahol a munkaerőhiány a járvány előtti utolsó években már fékezte a gazdasági növekedést. Ez bizonyos területeken már kimondottan nagy feladatot hárított egyes ágazatokra: a kereskedelemben és az ipar, valamint a költségvetési szféra bizonyos területein csak a munkavállalók túlóráztatásával vagy a megrendelések visszamondásával tudták fenntartani az érintett intézmények a kereslet kielégítéséhez szükséges működést.
Hazánkban a járvány megjelenése a turizmust és a vendéglátást érintette a legsúlyosabban. Ugyanakkor a munkanélküliség és az inaktivitás nem emelkedett érdemben. Az álláspiac és a munkavállalói képviseletek már a tavaszi hónapokban arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság első heteiben elküldött munkavállalók gyakorlatilag azonnal elhelyezkedtek más területeken.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai is erről árulkodnak: a korábban súlyos munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemben 2019 első hónapjaiban még közel hétezer üres helyet szerettek volna feltölteni a vállalkozások, ellenben a járvány megjelenését követő hónapokban gyakorlatilag ez a szám lefeleződött. Az idei második negyedév végére alig haladta meg a 3,7 ezret a kereskedelemben az üres állások száma úgy, hogy az ágazat a korlátozásokat követően gyakorlatilag azonnal erőre kapott, és a számok a fogyasztási oldalról is azt mutatják, a munkaerő iránti igény érdemben nem mérséklődött.