Az iparban némileg eltérő jelenséggel magyarázzák a szereplők a betöltetlen álláshelyek csökkenését. Tavaly június végén még húszezer üres állást mért a statisztikai hivatal, amely egy év alatt hétezerrel csökkent. A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban csökkent az élőmunka iránti igény. Egyrészt a megrendelések csökkenése és az alapanyag-ellátási gondok miatt kisebb fokozatra kapcsolt a termelői szektor, másrészt a járvány megjelenését követő leállások jelentősen felgyorsították a robotizációt, digitalizációt.
A digitalizáció gyorsulása látható azokon a területeken is, amelyeket gyakorlatilag nem vagy alig érintett a járvány. Ilyen egyebek mellett a banki és biztosítási terület. A pénzintézeteknél, telekommunikációs cégeknél az online megoldások erősítésével párhuzamosan más területeken, például a call centerekben csökkent a létszámigény.
A közszférában érdemben nem befolyásolta a létszámot a koronavírus, a költségvetési intézményekben az elmúlt évek reformjai miatt jelentős karcsúsítás ment végbe. Érdekesség, hogy a nagy nyomás alá került egészségügyben némileg mérséklődött is a szakemberhiány, ám így is tízezer üres pozíció vár betöltésre.
Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, ahol az idei év első három hónapját követően az április és június közötti időszakban ugyan enyhén, de ismét nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A KSH második negyedéves, napokban közzétett adatai szerint nemzetgazdasági szinten 59,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, ebből 35 ezret a versenyszférában. A vállalati szférában ez húszezres létszámigény-csökkenést jelent egy év alatt. A munkaerőhiány hazánkban továbbra is az uniós átlag fölött alakul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!