Csomagba szervezik a térségek vendégvonzó kínálatát

Újrapozicionálta a kormány a turisztikai térségeket: a lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában az ágazat fejlesztése szempontjából.

20200514 Miskolc fotó: Kozma István KI Észak-Magyarország Lillafüreden újraindul a turizmus. Fotó: Kozma István

Tájékoztatót tartott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azzal kapcsolatban, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a turisztikai térségekről szóló rendeletet, amely konkrét lehatárolással együtt határozza meg Magyarország térségeit a turizmus szempontjából.

A térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, emellett jól kommunikálható és körülhatárolható fogadó területek létrehozása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS2030) céljaival összhangban – közölte az MTÜ.

– Hosszú munka végére tett pontot a mostani rendelet, és egyfajta mérföldkőnek számít az MTÜ és a hazai turizmus életében – jelezte Könnyid László vezérigazgató-helyettes. Kifejtette, hogy a turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett, mostantól új szemléletmód érvényesül. Ezt tükrözi az is, hogy a térségek neveiből kikerült a „kiemelt” és a „fejlesztési” szó.

Szigetköz, vadevezősök. Idén nagyon népszerűek lettek a vízitúrák belföldön
Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet

Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett

a fókusz immár az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, eszerint szeretné az MTÜ a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni

– emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Az új szemlélet azzal is jár, hogy hangsúlyosabban jelennek meg a jövőben a tipikus marketingelemek, mint az imázs, az arculat, a márka, a piaci pozíció és az értékesíthetőség. A rendeletben emellett a térségek angol elnevezéseit is szerepeltetik, aminek az a célja, hogy országhatárokon túlról is egyértelműen be lehessen azonosítani az adott desztinációt.

A térségmeghatározásnak az is küldetése, hogy erősítse a szolgáltatók közötti együttműködést, javítsa a fogadó területek versenyképességét, és szolgáltatási csomaggá szervezze a meglévő kínálati elemeket. Fontos szempont az is, hogy az egymástól jól megkülönböztethető desztinációk már

rövid távon képesek legyenek versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, egyre igényesebb és a korábbinál magasabb költéssel bíró

külföldi és belföldi vendégek számára.

Kulcsfontosságú az ágazat újrapozicionálása, mert nagy veszteségeket hozott a járvány
Fotó: MTI/Faludi Imre

Ehhez kapcsolódóan a GINOP 1.3.4. keretében négymilliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinácófejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának kialakítása, piaci pozíciójának meghatározása – közölte Könnyid László, megjegyezve, hogy az ügynökség tevékenységében eddig is fokozottan jelen volt ez a szemlélet a kampányok szervezésében, illetve például a régiós kisfilmek, illetve a térségi kiadványok elkészítésében.

Ugyanakkor a térségek kijelölése jó alapot teremt

a jövő intézményrendszerének kialakításához is,

amellyel az NTS 2030 kiemelten foglalkozik. A hálózatosodás elvei mentén egy egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztinációmenedzsment szervezete, amelyek versenyképes alapegységei lesznek a hazai turizmusnak először belföldön, majd, ha már lehet, a külpiacok felé is – ismertette a vezérigazgató-helyettes.