Vér tapad a mobileszközökben rejlő kincsekhez

Gyerekmunka, kizsákmányolás, emberek és állatok halála – ez az ára a tantált tartalmazó koltánérc bányászatának, ami az okostelefonok, számítógépek és más elektronikai cikkek működéséhez szükséges. Ha csak kicsit is, de a magyar állampolgár is tehet a helyzet súlyossága, vagy legalábbis a lelkiismeretén lévő nyomás enyhítéséért. Passzold vissza, tesó!, avagy majmos dobozokba a telefonokkal a majmokért!

2020. 09. 26. 17:25
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A használt mobiltelefonok és tabletek kincset rejtenek, 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük, köztük aranyat, ezüstöt, palládiumot és rezet. Ám a készülékek előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok – hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók és csimpánzok – élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit is fenyegetik. A folyamatot valamelyest fékezheti a használt mobiltelefonokban található fémek nagyobb mennyiségű újrahasznosítása, amelynek nyomán csökkenhet a készülékek gyártásához szükséges ércek bányászatának intenzitása.

Modern rabszolgaság

A koltánércből kinyerhető tantált kondenzátorok bevonatához használják, az okoseszközök mellett tévékben és számos más elektronikai és ipari cikkben is megtalálható. A globális koltánkészlet nyolcvan százaléka Afrikában, nagyrészt a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, az összes kitermelés fele a kontinensről érkezik. Jelentős még a kolumbiai kitermelés is, és mivel az afrikai és a dél-amerikai országban is polgárháború sújtotta övezetben zajlik a kitermelés, a tantál is egyike a négy, úgynevezett konfliktusos ásványelemnek (az ón, az arany és a volfrám mellett). Ennélfogva

Mészárlás a nemzeti parkban

„A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (kevesebb mint tízezren) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy háromszáz vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalasnyikov fegyverekkel lőtték az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le” – írta Biopolicy: The Life Sciences and Public Policy című könyvében Steven A. Peterson.

a bányászat gyakran illegálisan, gyerekmunkásokkal, szexuális kizsákmányolás mellett, félkatonai szervezetek felügyeletével zajlik. Hatmillió ember halt meg 1996 óta a koltánbányászathoz köthetően.

A külszíni bányákat erdőirtással nyitják, a néhány futballpályányi területet folyamatosan szélesítik. Szűk járatokat vájnak a földbe, ahova jellemzően a gyerekeket küldik le. A bányászok fizetsége legfeljebb napi két dollár, vagy éppen az, hogy nem gyilkolják meg a feleségüket és lányaikat a milicisták.

Koltánfalva

Az ércet gyakran a ruandai Kigaliba csempészik, amit Coltanville-nek, Koltánfalvának is neveznek, hiszen a település gyakorlatilag ma már ebből az ásványból tartja fenn magát. Ruanda főként Kínába exportálja a koltánt, mégpedig annyit, amennyi hivatalosan nincs is az országban. De az érc eredetének „tisztára mosására” való törekvésben Nyugat-Európa is érintett, ahová Kigaliból hajóval érkezik az áru – ezen a ponton pedig már gyakorlatilag lehetetlen az eredetkövetés – magyarázza honlapján a Jane Goodall Intézet. Az illegális bányászati munkálatokat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum és a Virunga Nemzeti Park (határ)területein végzik.

A föld 7,6 milliárd lakosára 2018-ban 5,1 milliárd mobilkészülék jutott, már most több mint hétmilliárd mobiltelefon van a világon, és minden évben 1,25 milliárd újat adnak el. Ehhez jön még a többi elektronikai eszköz és az ipari berendezések, vagyis a tantál iránti igény várhatóan emelkedik a következő években is.

Majmos doboz a majmokért

A fentiek fényében nem meglepő, hogy az emberszabású majmok kutatása terén elért eredményei alapján világhírű Jane Goodall is arra kéri a fogyasztókat, hogy vegyenek részt a készülékeik újrahasznosításában. A magyarországi Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet indította el a Passzold vissza, tesó! nevű kampányt, amelyhez 2019 tavaszán a Követegyesület is csatlakozott, tagvállalataival együtt. Az újrahasznosítást az Inter-Metal Kft. végzi.

A programban 2018 óta összesen két és fél tonna mobiltelefont gyűjtöttek össze több mint hatszáz helyszínen.

Idén szeptember 24-én, a gorillák világnapján a kezdeményezés a harmadik szakaszához ért. A cél nem változott: minél több adatmentes, már nem használható vagy használaton kívüli mobilt, navigációs készüléket vagy tabletet begyűjteni, ezáltal segíteni a körforgásos gazdaságot, közvetetten pedig a kongói gorillák élőhelyének megmentését és a helyi közösségek életét.

A kampányhoz szervezetek, munkáltatók csatlakozhatnak úgy, hogy a Jane Goodall Intézetettől majmos papírgyűjtődobozt igényelnek, amelyet a közösségi terekben helyezhetnek el. – Idén a civil szervezetek és a tanintézmények számára ingyenes, kis méretű, egyedi dobozokat is tudunk biztosítani. A témához kapcsolódó előadásunk, ökotudatos játékaink pedig megrendelhetők. Tavaly csaknem 250 ezer embert tettünk csimpánzbaráttá – mondta Kádár András, az intézet főtitkára. A legeredményesebb gyűjtők eszmei díjakat, például csimpánz-örökbefogadást nyerhetnek, vagy éppen sétát a Jane Goodall-tanösvényen, illetve zöldiroda-oktatást.

Jövőre szigorúbbak a szabályok

2021-től kell a gyakorlatba ültetni az Európai Parlament által 2017-ben elfogadott rendeletet, amely szigorít a konfliktusos ásványok beszerzésén. A konfliktuszónákból és a nagy kockázatot jelentő térségekből érkező ón, tantál, volfrám, ezek ércei és az arany importőreinek kötelező az OECD útmutatásaira alapozott, megfelelő gondossággal végzett ellenőrzés. A szabályok betartatásáért a tagállamok a felelősek. Az újrahasznosított anyagokat és a csak kis mennyiséget importáló cégek (az összimport öt százalékáért felelős ékszerészek vagy a fogorvosok) mentesülnek a követelmények alól. A termékeikben a fenti ásványokat használó, ötszáz főnél többet foglalkoztató gyártó cégeknek rendszeres jelentést kell készíteniük a beszállítóikról, és csatlakozniuk kell az uniós nyilvántartáshoz.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.