Második hullám: újabb segítséget kér a turizmus ágazat

A szeptemberben érvényes határzár satuközeli állapotot idézett elő a beutazóturizmusban, ami a tavaszi törés után szinte minden területen újra térdre kényszeríti az ágazati szereplőket, olyannyira, hogy több ezer munkavállaló megélhetése bizonytalanodhat el, ha hosszabban távol kell maradjanak a külföldi utazók. Az első hullámban gyorsan érkezett a kormányzati mentőöv, ezért az újra megtört szektor szeretné elérni, hogy továbbra is hozzájuthasson a munkahelymegtartó állami segítséghez.

Fotó: Andras Eberling

Ismét nagyon nehéz helyzetbe hozta a turizmust a koronavírus-járvány terjedése: az ország határainak szeptember 1-jei lezárása – amely miatt a V4-országok kivételével nincs beutazó turizmus és a hazaérkezés szabályai is szigorodtak – az utazási irodák ezerszereplős piacán kritikus állapotokat teremt. De

a szektor minden területére csapást mér az újabb járványhullám, összességében több ezer ember megélhetése bizonytalanodhat el az ágazatban az elkövetkező időkben

– mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke azt követően, hogy a magyar piacot képviselő szakmai szervezetek egyeztettek az aktuális helyzetről.

Molnár Judit kiemelte: az egészség védelme az elsődleges szempont, ezt tudomásul veszik és támogatják a turizmus szereplői is, ezzel együtt nagyon bíznak abban, hogy nem romlik tovább a járványügyi helyzet, és az emiatt bevezetett határátlépési korlátozás az eddig ismert harmincnapos időtartamon túl mielőbb szabaddá válik.

Bizonytalanságban

– Nagy az aggodalom az utazási irodák, a szállodák, a rendezvényszervezők, a vendéglátósok, az idegenvezetők, az autókölcsönzők, a légi közlekedés, az ágazat minden szereplője körében, a legnehezebben a bizonytalanságot viselik a vállalkozások. Sokan arra építettek,

hogy őszre megérkeznek a külföldiek,

a nyár második felében már kezdtek magukhoz térni a szolgáltatók, elenyésző számban kezdtek érkezni foglalások, most viszont újra nehéz előre tervezni azt, hogy meddig kell megfeszített állapotban kitartani, és például azt sem tudjuk garantálni a külföldi partnereinknek, hogy az év hátralévő részében milyen csomagokat ajánlhatnak az utazni készülő külföldieknek – jegyezte meg.

Elvándorolnak?

A MUISZ elnöke kitért rá: az utazási irodák esetében nem attól kell tartani, hogy csődbe mennek a vállalkozások, és emiatt akár károsulnak az ügyfeleik, hiszen a tulajdonosok többsége a legrosszabb esetben hibernálja a cégét.

Az viszont sokkal kockázatosabb, hogy az irodáknál dolgozó képzett utazási szakemberek, akik a magyar emberek biztonságos külföldre utazásait vagy a külföldről érkező csoportok folyamatos szervezésével a magyarországi turizmus lehetőségeit a legszélesebb körben értékesítik, elveszíthetik a munkájukat, ha hónapokig nincsenek jelentősebb utazások – vetette fel Molnár Judit, kiegészítve ezt azzal a kérdéssel, hogy ha az idén szélnek kell ereszteni az utaztató szakma rutinos munkavállalóit,

kivel fogják újraindítani a magyar turizmust a nemzetközi piacon,

amikor eljön az ideje.

Nem várható hömpölygő tömeg a reptéren az elkövetkező időszakban
Fotó: Katona Vanda

- Addigra elveszíthetjük a színvonalas szolgáltatásban is közreműködő állomány nagy részét – jegyezte meg a szakmai szövetség elnöke, aki szerint versenyhátrányba kerül az ország a régióban, ha a tavaszi törés után újra fellobbant turizmusválság ilyen következményekkel jár majd.

Mint mondta: az egész gazdaságban, így a GDP mintegy 13 százalékát termelő turizmusban is a munkahelyek megőrzése a legfontosabb, közös feladat. Ehhez az ágazati szereplők szeretnének újabb segítséget kérni a kormánytól az első hullám után bejelentett válságmentő intézkedések mintájára, amelyek éppen akkor vesztették hatályukat, amikorra megérkezett a második hullám, és a határokat le kellett zárni.

– Például a kurzarbeit és a járulékfizetési kedvezmények meghosszabbítása már nagy segítség lenne a munkáltatóknak, hogy meg tudjuk tartani a szakembereinket,

és a tavaly még rekordmagasságokat elérő magyar turizmus se a válság legmélyéről tudjon majd talpra állni – fogalmazott Molnár Judit.

Fotó: Reuters

Mentőövre várva

– A helyzet drámai: úgy néz ki, hogy tavaszig elbúcsúzhatunk a beutazóturizmussal járó lehetőségektől.

Becslésünk szerint hét-nyolc hónapra hibernált állapotba kerül a fővárosi szolgáltatók jelentős része, de vidéken is hiányként jelentkezik a külföldiek tartós távolmaradása, az ősszel, télen várható piaci bizonytalanság – jelentette ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek.

Flesch Tamás vázolta: el kell fogadni az egészségvédelmet szolgáló helyzetet, amihez a környező országokban is komoly támogatásokat kapnak a szektorbeli szereplők, a turizmus ugyanis világszerte az egyik legnagyobb vesztese a pandémiának.

Mint mondta, itthon már nem csupán néhány ember megmentéséről van szó, hanem a gazdasági teljesítményt nagy arányban befolyásoló teljes ágazat kerül leküzdhetetlen hátrányba a régió­ban, ha az évek óta kialakult szakembergárdák, a gyakorlattal, nyelvtudással, tapasztalatokkal rendelkező munkatársak kénytelenek pályát módosítani vagy akár másik országban megtalálni a szakmai folytatás lehetőségét.

– Szeretnénk megmenteni a dolgozóinkat, és felkészülni a színvonalas újranyitásra. Ehhez munkahelymegtartó támogatásokra van szüksége a cégeknek

– összegezte a szállodaszövetség elnöke, hozzátéve, hogy várják a lehetőséget a kormánnyal való egyeztetésre.