Fotó: Bach Máté
Érzékeny belső kerületek
A KSH témában publikált tanulmánya szerint a fővárosban nagy különbségek vannak. Ötéves összevetésben az látszik, hogy a pesti külső kerületek mutatják a legdinamikusabb áremelkedést, amit főleg az magyaráz, hogy ezek árszintje volt a legalacsonyabb 2015-ben. Érdemes azt is kiemelni, hogy 2020 márciusában és áprilisában a pesti belvárosi árak jóval meredekebb visszaesést mutattak, ami összefügg az Airbnb-lakások megjelenésével a bérleti piacon.
Az összegzés szerint
2020 áprilisára – feltehetően a Covid-19-járvány következében létrejövő bizonytalanság és a piacra kerülő airbnb-s lakások okozta kínálatbővülés miatt – az országos árszínvonal a 2018-as szintig esett vissza.
Budapesten kerületenként legalább tíz százalékpontos csökkenésről lehet beszélni, a pesti belső kerületek esetén azonban akár több mint 15 százalékpontos esés is bekövetkezett.
Gyors változások
A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik. Szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak
– állapítja meg a tanulmányban a KSH. Érdekes, hogy 2018-ban hazánkban a népesség mindössze 4,8 százaléka lakott piaci bérlakásban, holott az uniós tagállamok átlagában ez az arány húsz százalék fölötti. Az elemzés szerint a magánlakások kiadása ugyanakkor az elmúlt években érezhetően terjedt, és mára a nagyvárosi lakáshelyzet egyik meghatározó tényezőjévé vált.
A magánbérleti piac a nagyvárosokban koncentrálódik, és mint azt a lakbérfelmérés is igazolta, a koncentráció tovább fokozódik az internetes ingatlanportálok kínálatában. Nincs ez másként az Ingatlan.com esetében sem: a hirdetések döntő többsége fővárosi lakásra szól, havi szinten átlagosan az összes hirdetés kétharmada budapesti, a községek súlya elhanyagolható. Az összeállításból kiderül, hogy a hirdetett kiadó lakások átlagos nagysága 61 négyzetméter, a kiadó lakások alapterületének eloszlása ugyanakkor az ötven négyzetméter körüli lakások túlsúlyát mutatja. Vagyis a bérlakások piacán a kislakásoké a főszerep. Érdekesség, hogy a közvetítők részesedése csökkenő folyamatot mutat: míg 2015-ben a hirdetések 83 százaléka közvetítőirodai hirdetés volt, az arány a múlt évre 61 százalékra csökkent.
Inkább kert
Nemcsak a bérlakások körében, hanem az új építésű lakóingatlanoknál is komoly változásokat indított el a koronavírus. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint az érdeklődők körében népszerűbbé váltak az új házak az új társasházi lakásokkal szemben: április eleje óta az érdeklődések több mint fele már új építésű családi, iker- és sorházakra érkezett, míg tavaly ugyanebben az időszakban még csak 42 százalékot tett ki ezek aránya. – A lakáskeresők szeretnének kerttel rendelkező lakóingatlant vásárolni. Ebben szerepet játszik a karanténhatás, a tavaszi kijárási korlátozások után ugyanis sokan a lakások helyett inkább a kerttel rendelkező ingatlanokat kezdték keresni – mondta erről Balogh László, hozzátéve, hogy az utóbbi hetekben enyhe csökkenés figyelhető meg az új lakóingatlanok iránti érdeklődések számában. Ez egyrészt a vevők kivárásával magyarázható, másrészt azzal, hogy a piacon elérhető új építésű kínálat egy része már a megfizethetőség határát súrolja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!