Örülni fognak az albérletet keresők

Egyfajta kegyelmi pillanatot teremtett a járványhelyzet a rövid távú lakáskiadás újragondolására. A külföldi turisták kiesésével az érintett budapesti lakások egy része átkerült a hagyományos bérlemények közé, ami jelentős árcsökkenést okozott már egy-két hónap alatt is. Az airbnb-ztetett lakások elmúlt évekbeli járványszerű elterjedése nagyban hozzájárult a belső kerületek lakásdrágulásához és az bérleti díjak óriási emelkedéséhez. A kormány szigorító lépéséhez számos sikeres példát lehet találni európai nagyvárosokból.

2020. 07. 08. 12:54
Kulcspozíció. Könnyebb megfizethető ingatlant találni, mint akár csak néhány hónappal ezelőtt Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Kulcspozíció. Könnyebb megfizethető ingatlant találni, mint akár csak néhány hónappal ezelőtt
Fotó: Havran Zoltán

A fő problémát a járványhelyzet igazolta: az elmúlt évek budapesti lakásdrágulásában és a lakbérek jelentős emelkedésében igen komoly szerepet játszott az Airbnb. Az Ingatlan.com elemzése szerint június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 150 ezer forint volt, ami tíz százalékkal marad el a járvány előtti, februári 165 ezres szinttől. Az adat különösen úgy beszédes, hogy a legtöbb vidéki nagyvárosban – ahol az Airbnb csak elvétve van jelen – nem csökkentek a bérleti díjak, sőt például Debrecenben vagy Veszprémben tovább nőttek. Ugyanakkor a portál adatai szerint a főváros belső kerületeiben jelentősen olcsóbb lett kivenni egy lakást: az I. kerületben 20, az V. kerületben 17, a VI. kerületben 15 százalékkal csökkentek pár hónap alatt a bérleti díjak, részben azért, mert a kínálat jelentősen megnőtt azzal, hogy sok airbnb-s lakást hirdettek meg hosszú távra. A VI. és VII. kerületben már az eladási árakon is látszik némi mérséklődés. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint a rövid távú lakáskiadás szabályozása vélhetőleg további csökkenést idézne elő a bérleti díjakban és az eladási árakban egyaránt.

Gettósodás

Bár Guller Zoltán mostani bejelentése sokakat meglephetett, kormányzati részről már korábban felmerült, hogy nem feltétlenül kedvező az óriási méreteket öltő airbnb-ztetés. Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár-helyettese egy tavaly őszi konferencián arról beszélt, hogy a pesti belső kerületek szellemvárossá, egyfajta „Airbnb-gettóvá” kezdenek válni, olyannyira megnőtt a turisztikai céllal kínált lakások és szobák száma.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a koronavírus előtti időszakban a csúcson akár 14-15 ezer lakás, illetve szoba is elérhető volt, de a mostani visszaeséssel is több mint tízezer aktív szolgáltatót tart nyilván az Airdna.co oldal a magyar fővárosban. A friss adatok szerint még a járványhelyzet után is csaknem háromezer ingatlan érhető el a VII. kerületben, mintegy 1900 a VI. kerületben, a szűken vett belvárosban, az V. kerületben pedig több mint 1500 kiadó ingatlan közül lehet válogatni. A lakások kétharmada az V., a VI. és a VII. kerületben zsúfolódik, e városrészekben már nincs olyan utca, sőt jóformán ház, ahol ne találnánk kiadó lakást. Az ott lakóknak számtalan kellemetlenséggel járó airbnb-ztetés miatt nem véletlen, hogy a vándorlási adatok a belső pesti kerületek lakosságának apadását mutatják. A KSH szerint 2018-ban Budapesten legtöbben a VI., a VII. és a VIII. kerületből költöztek el, a VII. kerületben az ezer főt is meghaladta a negatív vándorlási különbözet.

Lekörözött Buda

Schneller Domonkos beszédében egyébként arra is kitért, hogy mindez felsrófolta a bérleti díjakat, amelyek sok helyen a kétszeresükre emelkedtek 2013 óta. De nemcsak a bérleti díjak, a lakásárak is jelentősen emelkedtek. Az OTP Ingatlanpont korábbi – adóhivatali adatokon alapuló – elemzése szerint 2003 és 2019 között nemcsak óriási felértékelődés ment végbe Budapesten, de a hagyományos kerületi árrangsor is átalakult.

Míg 2003-ban még a budai I., II. és XII. kerület volt a három legdrágább városrész, 2019-re a csaknem egymillió forintos négyzetméteráras V. kerület vált a legdrágábbá. Érdekes, hogy bő másfél évtizede az I. kerület lakás­árai még ötven százalékkal meghaladták a VII. kerületéit, mostanra 15 százalékra csökkent a különbözet. Az annak idején a VI. kerületnél negyven százalékkal többe kerülő XII. kerületet pedig Terézváros mostanra egy hajszállal meg is előzte az árrangsorban. Az elemzés szerint ez az átrendeződés a belvárosi fejlesztések mellett a pesti bulinegyed kialakulásával, a turistákra épülő szálláskiadás, főként az airbnb-zés robbanásszerű elterjedésével magyarázható.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.