Több milliárd font vírussegély jutott jogosulatlan személyekhez

A munkahelyek megőrzésére szánt állami pénzből feltűnően sok került olyanokhoz, akik arra nem is jogosultak a brit kormány jelentése szerint. A sok visszaélésre az adott lehetőséget, hogy a programot rendkívül gyorsan és komolyabb átgondolás nélkül alkották meg, az igényeket pedig felületesen bírálták el és gyorsan fizettek, félve a gazdasági károktól, illetve attól, hogy a fizetés nélkül maradt dolgozók nem kapnak időben pénzt, és lehetetlen helyzetbe kerülnek.

A shop assistant counts piles of British Pound Sterling banknotes at an Apple store in London, Britain November 18, 2017. REUTERS/Russell Boyce - RC1F444EA1B0 Fotó: REUTERS/Russell Boyce Forrás: REUTERS

A brit kormány jelentése szerint csaknem három és félmilliárd fontsterlinget (mintegy 1400 milliárd forintnak megfelelő összeget) fizettek ki csalás vagy tévedés miatt abból az összegből, melyet arra szántak, hogy az átmenetileg működésképtelen cégeknél megmaradhassanak a dolgozók állásai azáltal, hogy az állam átmenetileg átvállalta fizetésük nyolcvan százalékát. A teljes erre költött összeg eddig 35,4 milliárd font.

A program úgy szólt, hogy a működésüket kényszerűen felfüggesztő cégek dolgozóikat nem bocsátják el, viszont márciustól fizetést sem kellett nekik adniuk: az állam kifizette annak nyolcvan százalékát, maximum havi 2500 font (egymillió forint) összegig. Ezt az összeget azonban a munkáltatónak kellett az államtól igényelni, majd dolgozóinak kifizetni, és úgy tűnik, hogy a munkáltatók részéről sok jogtalan igénylés érkezett, részben tévedésből, részben viszont szándékos csalás céljával, sőt több olyan esetre is fény derült, amikor a munkáltató az igényelt összeget nem fizette ki a munkavállalóknak.

A BBC szerint a gyanús eseteket ki fogják vizsgálni, a jogtalan fizetéseket pedig vissza fogják követelni.

A sok visszaélésre az adott lehetőséget, hogy a programot rendkívül gyorsan és komolyabb átgondolás nélkül alkották meg, az igényeket pedig felületesen bírálták el és gyorsan fizettek, félve a gazdasági károktól, illetve attól, hogy a fizetés nélkül maradt dolgozók nem kapnak időben pénzt, és lehetetlen helyzetbe kerülnek.

A fő probléma vélhetően az, hogy az állam közvetlenül nem a munkavállalóknak végezte a kifizetéseket, mint normál esetben például a munkanélküli-segély esetében, ha ezt tette volna, a lehetőséggel visszaélni szándékozó munkáltatók nem juthattak volna a pénzhez.