Varga Mihály: A többség már inkább az egzisztenciáját félti

A pénzügyminiszter szerint az új irányok jelenthetik a magyar gazdaság járvány utáni lehetőségeit.

Varga Mihály három beruházást is kiemelet Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az 58. Közgazdász-vándorgyűlés plenáris ülésén péntek délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter tartott előadást. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

az előző tíz év arra volt elegendő, hogy felkészüljünk egy válságra, különösen az előző, 2008-as helyzettel összevetve.

Akkor 3,8, most 4,5 millió foglalkoztatottat jegyzett a magyar gazdaság a válság előtt, emellett a kockázatok száma is csökkent: például diverzifikáltabb lett az adósság.

Jó állapotban volt a gazdaság még az év elején is, miközben Európa több gazdasága már akkor lassult, aztán a második negyedévben már mindenki zsugorodott

– fogalmazott a tárcavezető.

Előrejelzések, államadósság

Ami az előrejelzéseket illeti, szavai szerint két hibás feltételezés volt tavasszal:

egyrészt sokan arra gondoltak, hogy mi akkor is növekedünk, ha mások zsugorodnak, ezzel szemben a Pénzügyminisztérium óvatos előrejelzése bizonyult reálisabbnak.

A másik tévedés az volt, hogy V alakú lesz a felpattanás, ez a forgatókönyv persze nem számolt a járvány újabb hullámaival.

Szó sincs V alakról, ráadásul ami korábban előnyünk volt, az most hátrány lehet járvány idején: például az autóipar vagy a turizmus.

Ezek az ágak húzták a magyar gazdaságot, most ezek fékeződtek le – mutatott rá Varga Mihály.

A miniszter úgy folytatta: ami az államadósságot illeti, szép, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az adósság, de most meg kell menteni a gazdaságot, ezért öt-hat évet visszalépünk az adósságszintben.

Így 76-78 százalék lehet a GDP-arányos adósság, kilenc százalék körüli az államháztartási hiány.

Ami ennek finanszírozását illeti: kedvező, hogy a lakosságot is bevonták az államadósság finanszírozásába, hisz még most is jelentősek a lakossági megtakarítások.

Célok, teendők

Jelenleg az elsődleges cél a visszaesés mértékének csökkentése, a munkahelyek megőrzése a gazdaságvédelmi programok által – jelölte ki Varga Mihály.

Emellett meg kell, hogy maradjon a háztartások és a vállalatok fizetőképessége, ebben segít a hitelmoratórium.

A költségvetést átrendezték a járvány elleni védelemhez és a gazdaságvédelemhez, sikerült az uniós forrásokból is átrendezni, de itt is hátrány lett, ami előny volt, hogy már korábban többet használtunk fel belőlük – mondta a pénzügyminiszter.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Nyíregyházi Egyetemen 2019 szeptemberében, az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadáson
MTI/Czeglédi Zsolt

Varga Mihály elmondta, hogy a tapasztalatok szerint megváltozott a társadalmi attitűd:

tavasszal mindenki a vírustól rettegett és attól, hogy kórházba, netán lélegeztetőgépre kerül. Ez most már sokkal kevésbé jellemző, a többség most már a munkahelyét, egzisztenciáját félti,

hisz tavasszal arra lehetett számítani, hogy hamar elmúlik a járvány. A folyamat azonban elhúzódik, egész addig, amíg nincs vakcina, ebben a tekintetben döntő lesz a jövő év első fél éve – emelte ki.

A miniszter arról is szólt, hogy szerinte új üzleti modellek kellenek: ehhez szempont például, hogy változik, rövidül az ellátási lánc Európában, ez nekünk kedvező lehet, hisz például a távol-keleti gyártással szemben ideális alternatívát kínálunk. Emellett egyes ágazatok felértékelődnek, ilyen lehet az egészségipar.

Fontos még arra figyelni – fűzte hozzá –, hogy a társadalmi különbségek ne nőjenek, de emellett a válság idején a stabil kormányzati felállás, a gyors reagálóképesség is lényeges.

Az ember a jólét igazi forrása

Verseny indulhat a globalizáció és a lokalizáció között, és ez a következő időszak meghatározó kérdése lesz. A költségvetési korlátokat az egész világban áttörte a vírus, ennek nagyon komoly ára lesz a következő három-négy évben, inflációban, sérülékenységben vagy államháztartási hiányban – így vélekedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (képünkön), aki szerint a nemzetállamoknál vannak a válaszok az ökoszisztéma szintjén kialakult jelenlegi válságra.

Fotó: Havran Zoltán

Az elnök szerint a versenyképesség és a növekedés eddigi felfogásában változtatás szükséges. Mint mondta, a növekedés helyett a fenntarthatóság lesz a prioritás, a túlélő és fenntartható vállalkozásokat kell támogatni. Parragh szerint a jólét igazi forrása nem a föld, és nem is a természeti kincsek, amelyek egy napon kimerülhetnek, hanem az emberek. – A humán tőke az igazi erőforrás a nehézségekre – fogalmazott.

A járvány csak sietteti az olajipar átalakulását

Az olajipar helyzetét világszerte megnehezítette a járvány, ezért felgyorsulhat az iparág átalakulása, ahol a válság nem a koronavírussal érkezett – erről a Mol Nyrt. elnöke beszélt online előadásában, amely az 58. Közgazdász vándorgyűlésen hangzott el.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a pandémia csak felnagyította a nehézségeket, holott meghatározó volt már régebb óta, hogy a termelési korlátozások fellazulása, valamint az új technológiák miatt régóta túlkínálat uralta a világpiacot.

Meglepte az olajipari cégeket a váratlanul kialakult helyzet, mivel az elnök szerint a kereslet növekedése korábban sem követte a bővülést. Ám a cégek termékeinek 65 százalékát felhasználó közlekedés visszazuhant, a hordónkénti 70 dolláros olajár 18 dollár alá csökkent, és ma is alig haladja meg a 40 dollárt. Eközben a palaolajat 50 dollártól lehet nyereségesen kitermelni. Az olajipari cégek árfolyama 40-50 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, és évekig is tarthat, amíg visszazárkóznak a korábbi szintre – állapította meg Hernádi Zsolt.

Felidézte: a Mol áprilisban az üzemanyagok 45 százalékos keresletcsökkenésével szembesült, márpedig a felvevőpiac ilyen szintű visszaesését csak 2030 után várta. A Molnak emellett figyelembe kell vennie az alternatív üzemanyagok, az elektromos autók térnyerését is, legfőképpen pedig azt, hogy a fosszilis energiahordozók idővel teljesen kiszorulnak majd a közlekedésből.