Varga Mihály: A többség már inkább az egzisztenciáját félti

A pénzügyminiszter szerint az új irányok jelenthetik a magyar gazdaság járvány utáni lehetőségeit.

Varga Mihály három beruházást is kiemelet Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Fontos még arra figyelni – fűzte hozzá –, hogy a társadalmi különbségek ne nőjenek, de emellett a válság idején a stabil kormányzati felállás, a gyors reagálóképesség is lényeges.

Az ember a jólét igazi forrása

Verseny indulhat a globalizáció és a lokalizáció között, és ez a következő időszak meghatározó kérdése lesz. A költségvetési korlátokat az egész világban áttörte a vírus, ennek nagyon komoly ára lesz a következő három-négy évben, inflációban, sérülékenységben vagy államháztartási hiányban – így vélekedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (képünkön), aki szerint a nemzetállamoknál vannak a válaszok az ökoszisztéma szintjén kialakult jelenlegi válságra.

Fotó: Havran Zoltán

Az elnök szerint a versenyképesség és a növekedés eddigi felfogásában változtatás szükséges. Mint mondta, a növekedés helyett a fenntarthatóság lesz a prioritás, a túlélő és fenntartható vállalkozásokat kell támogatni. Parragh szerint a jólét igazi forrása nem a föld, és nem is a természeti kincsek, amelyek egy napon kimerülhetnek, hanem az emberek. – A humán tőke az igazi erőforrás a nehézségekre – fogalmazott.

A járvány csak sietteti az olajipar átalakulását

Az olajipar helyzetét világszerte megnehezítette a járvány, ezért felgyorsulhat az iparág átalakulása, ahol a válság nem a koronavírussal érkezett – erről a Mol Nyrt. elnöke beszélt online előadásában, amely az 58. Közgazdász vándorgyűlésen hangzott el.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a pandémia csak felnagyította a nehézségeket, holott meghatározó volt már régebb óta, hogy a termelési korlátozások fellazulása, valamint az új technológiák miatt régóta túlkínálat uralta a világpiacot.

Meglepte az olajipari cégeket a váratlanul kialakult helyzet, mivel az elnök szerint a kereslet növekedése korábban sem követte a bővülést. Ám a cégek termékeinek 65 százalékát felhasználó közlekedés visszazuhant, a hordónkénti 70 dolláros olajár 18 dollár alá csökkent, és ma is alig haladja meg a 40 dollárt. Eközben a palaolajat 50 dollártól lehet nyereségesen kitermelni. Az olajipari cégek árfolyama 40-50 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, és évekig is tarthat, amíg visszazárkóznak a korábbi szintre – állapította meg Hernádi Zsolt.

Felidézte: a Mol áprilisban az üzemanyagok 45 százalékos keresletcsökkenésével szembesült, márpedig a felvevőpiac ilyen szintű visszaesését csak 2030 után várta. A Molnak emellett figyelembe kell vennie az alternatív üzemanyagok, az elektromos autók térnyerését is, legfőképpen pedig azt, hogy a fosszilis energiahordozók idővel teljesen kiszorulnak majd a közlekedésből.