Folyton sarcolással áll elő a baloldal

A balliberális gazdaságpolitika egyik időről időre visszatérő eleme az úgynevezett gazdagok megadóztatása, efféle elképzelése válság­időben és gazdasági fellendülés alkalmával egyaránt felbukkant a hazai baloldal elképzelései között. Persze az adott helyzet határozza meg, ki számít gazdagnak.

Fizessenek a gazdagok! – ezzel a szlogennel kampányolt Botka László is Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egy évtizedet visszaugorva az időben az úgynevezett nagy értékű vagyontárgyakat megadóztató jogszabály ügye emelhető ki. A balliberális kormány elengedhetetlennek tartotta a 2008–2009-es válság kezeléséhez, hogy külön közterhet vessen ki a drága ingatlanokra. Az ingatlanadóként ismertté vált szabályhalmaz végül az ország minden ingatlanjára kiterjedt volna, igaz, harmincmillió forintos forgalmi értékig mentesség járt. A rendelkezések ezzel együtt is érintették volna a társadalom legnagyobb részét, beleértve a nyugdíjasokat is – az, hogy ez nem így lett, az Alkotmánybíróság (AB) közbelépésének, a paragrafusok megsemmisítésének tulajdonítható. A képhez hozzátartozik, hogy a 2010-es választási kampányban a – végül kétharmados parlamenti többséget szerző – Fidesz egyik legfontosabb ajánlata volt az ingatlanadó eltörlése. Az ígéretet az AB fellépése miatt nem tarthatta be az új kormány.

A gazdagok megadóztatásának balliberális ötlete két választási kampánnyal később, a 2018-as parlamenti voksolás előtt is előkerült. Akkor a baloldal jelöltje, Botka László igyekezett szavazatokat szerezni a Fizessenek a gazdagok! szlogennel.

A szegedi polgármester megválasztása esetén, miniszterelnökként adót vetett volna ki az egymillió forintnál nagyobb fizetésekre és a százmilliónál többet érő vagyonokra. A részletekről ugyanakkor nem sokat ismerhetett meg a közvélemény, Botka Lászlót ugyanis idő előtt elgáncsolták azok, akik jelölték, így helyette Karácsony Gergely állt 2018 tavaszán rajtvonalhoz.

Fizessenek a gazdagok! – ezzel a szlogennel kampányolt Botka László is
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Bár miniszterelnöknek nem választották meg, ez nem szegte kedvét a Párbeszéd vezetőjének, olyannyira nem, hogy egy évvel később, a 2019-es önkormányzati választáson – immár mint főpolgármester-jelölt – kampányolt a gazdagok megadóztatásával. Karácsony tavalyi programja arról szólt, hogy új adót szedne be „a nagyságrendileg félmil­liárd forint értékű, többnyire Fidesz-közeli ingatlanok” után, a bevételt pedig szociális célra fordítaná. A főpolgármesternek ugyanakkor nem lesz könnyű dolga, ha tavalyi ötletét nem csupán politikai lózungnak szánta, a Fidesz-közeli ingatlan adójogi definícióját ugyanis aligha lesz könnyű feladat alkotmányosan meghatározni.

Tulajdonképpen Karácsony Gergely mostani ötlete is beilleszthető a sorba. A főpolgármester a hónap elején jelentette be, hogy a Városháza félszázalékos, úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik, amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük egészen addig, amíg Budapest ki nem jut a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A városvezetés a válságkezelő hozzájárulást azoknak a szektoroknak a szereplőitől várja, amelyeket kevésbé viselt meg a járvány.

Érintett ágazat lehet például a feldolgozó- és az energiaipar, a hulladékipar, a kereskedelem, a gépjárműjavítás, valamint a logisztika, a kommunikáció és a pénzügyi szféra. Az ötlet hallatán több érdekképviselet ellenérveket hangoztatott, ahogy a kormányzat több szereplője is élesen bírálta az elgondolást.