Rájöttek, a járvány óta sokan miért szeretik jobban a munkájukat

A munkavállalók többsége nem érzi úgy, hogy romlottak volna munkakörülményei a járvány megjelenése óta. A felmérésekből látszik: a jó fizetést és behatárolható munkaidőt a home office sem váltja ki, de az alkalmazott akkor is lelép, ha kitettnek érzi magát a megfertőződés veszélyének.

MN_Temp

A munkavállalók kétharmadát érinthette valamilyen formában a járvány miatt kialakult munkahelyi változás az elmúlt hónapokban – derül ki a Lounge Group, a Századvég és a Médiapiac közös, több mint ezer fő részvételével végzett kutatásából.

A változások ellenére a megkérdezettek 59 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyi körülményeivel.

Legtöbbjük úgy látja, javultak a munkavégzés feltételei, elsősorban a rugalmasabb foglalkoztatás vagy a rövidebb munkaidő miatt, változatlan bér mellett.

Rettegnek az alkalmazottak a csökkentett munkaidőtől

Meglepő, de a felmérés összegzése szerint

nem azok a legelégedetlenebbek, akik elveszítették munkahelyüket a járvány alatt vagy a keresetük csökkent,

hanem azok, akiket munkahelyükön belül helyeztek át más pozícióba, vagyis megváltozott a feladatkörük.

A munkahelyi változások az alkalmazottak biztonságérzetére is hatással voltak. Stabilabbnak érzik állásukat azok, akik otthon dolgoznak, munkájukat rugalmasabban végezhetik, mivel ezt a változást munkavégzésük pozitív visszaigazolásaként értékelik.

A munkavállalók nagy részének, a felmérésben részt vevők négyötödének csökkent a biztonságérzete. Ők úgy látják, könnyebben veszíthetik el állásukat. Kiemelten igaz ez azokra, akiknél a járvány alatt csökkentett munkaidőt rendelt el a foglalkoztatója.

Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója szerint ez nem meglepő, mivel úgy érzik, náluk a következő lépés már az elbocsátás lesz. Érdekes kettősség, hogy

azok érzik magukat a legkevésbé biztonságban, akik kifejezetten elégedettségről nyilatkoztak a jelenlegi munkahelyükkel. Ez az ellentét pedig arra utal, hogy az érintettek nem mernek nyíltan beszélni a munkahelyükön tapasztalt folyamatokról, mert féltik az állásukat

– tette hozzá a szakértő.

Továbbra is lelép, aki keveset keres

A növekvő félelem a munkanélküliségtől ugyanakkor nem vetette vissza teljesen a lelépési szándékot. Összességében negyedével csökkent a járvány megjelenése óta azok aránya, akik a következő öt évben váltani szeretnének. Gyakorlatilag azoknál tűnt el a hajlandóság, akiknél a járvány hatására kedvezőbbé váltak a munkafeltételek jelenlegi munkahelyükön.

Összességében tehát a fluktuáció visszaesése várható, de ez nem jelenti azt, hogy az elégedetlenek ne lépnének tovább azonnal az első adandó alkalommal. Az elbocsátott, de azóta újra munkába álló válaszadók kétharmada például a helyzet normalizálódását követően rögtön új állás után nézne majd.

A csökkentett munkaidőben dolgozók közel háromnegyede lépne, de a megváltozott munkakörbe kényszerültek fele is továbbállna.

Nem az irodai munkavégzés kiváltására való a home office
Fotó: Bach Máté

Szintén meglepő, de a home office – annak ellenére, hogy szorosabb partnerséget eredményezett – érdemben nem növelte a lojalitást. Noha az érintettek nagyra értékelték a rugalmasabb munkavégzést, érdemben nem csökkentette a munkahelyváltási szándékot.

Elsősorban továbbra is a legtöbb területen a túlóra és az alacsony fizetés motiválja munkahelyváltásra a dolgozót, de új szempontként a járványhelyzet is az elsődleges érvek közé került.

A koronavírus főként a kutatás-fejlesztés, a turizmus és vendéglátás, valamint az egészségügy és a szociális ellátás területeken készteti a munkavállalókat az álláskeresésre.

Hoppon marad a főnök, ha nem beszél a beosztottal

A kutatás további fontos tanulsága, hogy a szervezeti kommunikációban soha nem látott odafigyelésre van szükség, ellenkező esetben elégedetlenség lesz úrrá a munkavállalókon.

A dolgozók körében ugyanis az az érzés alakul ki, hogy az őket érintő változásokból gyakorlatilag kihagyták.

Ennek pedig komoly következménye lehet: a munkavállalók felfelé már nem kommunikálnak, csak egymásnak panaszkodnak. A végeredmény pedig akár az egész csapat elvesztése lehet, ami a munkáltatónak működésképtelenséget okozhat.

Nem csodafegyver a lojalitáshoz a home office

A felmérés egyik legfontosabb következtetése, hogy a következő időszakban lecseng az elmúlt fél évben megjelent home office láz. Ennek oka, hogy az otthoni munkavégzés – a korábbi általános gyakorlat híján – eddig nem tapasztalt pszichológiai hatásokkal is jár. A különböző helyiségek a kutatók szerint reakciókat váltanak ki az emberből. Példaként említik a hálószobát, amelyet az alváshoz társítunk. Ezek a helyiségszerepek viszont a tartós otthoni munkavégzés során elvesznek, összemosódnak. Néhány esetben van csak a tartós otthoni munkarendnek kifejezetten motiváló, segítő hatása, például a kismamák reintegrációja során. A szakértők összességében arra emlékeztettek, a home office-t elsősorban nem általános munkavégzésre találták ki, hanem azért, mert növelhető vele a munkavállaló jólléte, de nélkülözhetetlen a munkahelyi, irodai munkavégzés fenntartása is.