Tovább mélyül a dízelbotrány

Nemcsak a német autógyárakban, de a bíróságokon is futószalagszerűen folyik a munka, csak éppen most egykori VW-alkalmazottakat vádolnak hűtlenséggel, csalással. A VW 2015-ben kipattant szoftverhamisítási ügyében most kerültek bírósági szakaszba az eljárások; a legnagyobb név a vádlottak között az Audi egykori elnöke, Ruppert Stadler.

A napokban kezdődött meg Rupert Stadler pere Münchenben Fotó: POOL New Forrás: Reuters/Peter Kneffe

Nemcsak az Audit vizsgálják nagyítóüvegen keresztül az ügyészek: a Volkswagen négy volt vezetőjét hűtlenség gyanújával állítják bíróság elé november közepén. A Braunschweig Regionális Bíróság közleménye szerint az ügyészség azzal vádolja őket, hogy együttesen felelősek az üzemi tanács tagjainak adott túlzott fizetésekért és jutalmakért. A vádirat összesen 29 állítólagos hűtlenségi bűncselekményt tartalmaz, és emiatt a Volkswagen-csoport valószínűleg több mint ötmillió eurós kárt szenvedett a 2011 májusa és 2016 májusa közötti időszakban. Az alkalmazottakat képviselő üzemi tanács tagjainak túlfizetése alkalmas lehetett rá, hogy a cégvezetés megvásárolja a támogatásukat. Erre a támogatásra szüksége is lehetett a konszernnek, amely éppen azokban az években lett a világ legnagyobb autógyártója, 2015-ben a Toyotát és a GM-et megelőzve.

A lehető legrosszabbkor jött a cégnek az amerikai hatóságok leleplezése: bizonyították, hogy a VW-konszern nagy teljesítményű dízelmotorjaiban a szoftverek érzékelik, ha laboratóriumi körülmények között mérik őket, és ilyenkor a határérték alatti nitrogén-oxid-kibocsátást produkáltak.

Normális üzemi körülmények között a motorok túllépték a megengedett kibocsátási normát. Nem teljesen érthető a megfigyelők számára ugyanakkor, hogy miért éppen az Audi került a hatóságok figyelmének a középpontjába, hiszen a motorgyártás fő irányairól konszernszinten döntöttek, mint ahogy a teljes VW-csoport használta az Audi győri gyárában készült motorokat.

A napokban kezdődött meg Rupert Stadler pere Münchenben
Fotó: Reuters/Peter Kneffe

Akárhogy is, a napokban Münchenben megkezdődött az Audi igazgatótanácsa volt elnökének büntetőpere, amely csalás vádjával indult. Rupert Stadler a vádirat szerint legkésőbb a VW dízelbotrányának kirobbanása révén, 2015 szeptemberében tudomást szerzett a dízelmotoroknál alkalmazott manipulációról, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg értékesítésüket. Bűncselekménye mintegy 250 ezer Audit, valamint 71 ezer Volkswagen és 112 ezer Porsche márkájú kocsit érint, amelyekhez az Audi szállította a motort. A volt vállalatvezető tagadja, hogy tudott a manipulációról.

Stadler a magyar motorgyártó vállalatért is felelős volt, ezért a magyar újságírók gyakrabban találkozhattak vele, mint a konszern más vezetőivel. Az Audi éves jelentéseit kísérő nemzetközi sajtókonferenciák szemkápráztató külsőségek között zajlottak az ingolstadti cégközpont impozáns konferencia-központjában. Rupert Stadler pedig rendkívüli felkészültséggel, határozottsággal és erős személyes kisugárzással vezényelte le ezeket az eseményeket. A sors fintora vagy inkább a német igazságszolgáltatás sajátos stílusérzékére vall, hogy 2017 márciusában éppen a pressekonferenz idejére időzítették a házkutatást az Audi központi irodáiban, és utóbb ez vezetett az elnök letartóztatásához, megvádolásához és bíróság elé állításához.

A büntetőeljárás során Rupert Stadler mellett a Porsche volt műszaki igazgatóját, Wolfgang Hatzot és az Audi két motorfejlesztőjét, Giovanni P. és Henning L. mérnököket hallgatják meg.

Az első néhány tárgyalási napon a vádlottak egymásra mutogattak: Stadler tagadta, hogy belelátott volna a motorfejlesztés részleteibe, a mérnökök ellenben a felülről érkező nyomással magyarázták, miért készítettek manipulatív szoftvereket. A vád szerint ezek célja nem volt más, mint lehetővé tenni az autók értékesítését az USA-ban 2009, azaz az előírások szigorodása után is anélkül, hogy utólag nagyobb Adblue tartályokat telepítenének a kocsikba a kibocsátás csökkentésére. Az Adblue olyan adalék, amely az üzemanyaghoz keverve csökkenti a kipufogógázok károsanyag-tartalmát. Ha a kellő méretűre növelték volna az Adblue tartályok méretét, nem lett volna szükség a szoftveres csalásra – mondta az egyik érintett mérnök.