A két amerikai elnökjelölt elképzeléseiről elég sokat lehet tudni: Donald Trump szorgalmazza, hogy 2024-ig sor kerüljön a holdutazásra, ugyanakkor nem akarja megújítani a Nemzetközi Űrállomás költségeihez való hozzájárulást 2025-től, így azt amerikai részről a magánvállalkozásoknak kellene fenntartani. Joe Biden ezzel szemben nem sürgeti annyira az eljutást a Holdra, hiszen több mint fél évszázada jártak már ott amerikai űrhajósok, ellenben a Nemzetközi Űrállomást, amely az űrkutatás legfontosabb helyszíne, hosszabb távon is finanszírozni szeretné.
MTI/EPA/NASA TV
A holdutazás tervezése három társaságot is érzékenyen érint: egyikük a Boeing, amely rakétát fejleszt az utazáshoz, a másik kettő a két ikonikus vállalkozó, Elon Musk és Jeff Bezos cégei, a SpaceX és a Blue Origin, amelyek beszálltak a versenybe, hogy az utazás lebonyolítására alkalmas, lehetőleg minél kisebb költségű rakétát fejlesszenek.
Miután azonban egy holdutazás egyelőre nem termel profitot, viszont igen költséges, a számlát az amerikai állam állja.
Washington dönt tehát az időpontról, az utazáshoz a rakétát szolgáltató cégeknek, közülük különösen a befutónak, értelemszerűen a korábbi időpont a kedvezőbb.
A Nemzetközi Űrállomás stabil költségvetése ugyancsak kedvező a Boeing számára, miután évi 225 millió dolláros, 2024-ig érvényes szerződése van az állomás üzemeltetésére. Így ha tovább finanszírozzák a projektet, vélhetően a Boeing szerződése is megmarad. Ha azonban a rugalmasabb új űrcégeknek kell a költségeket állniuk, nyilván maguk végeznek el minden szükséges munkát vagy más alvállalkozókat választanak.
A cégekkel kötött szerződések szempontjából az is döntő, hogy ki lesz a NASA vezetője, ami sokban függ az amerikai elnök személyétől. Emellett a Reuters szerint a Biden kampányát támogató NASA-szakértők programjában kiemelt helyen szerepel a nemzetközi együttműködés, ami pedig a Nemzetközi Űrállomás finanszírozásának meghosszabbítása mellett akár a többi tervezett programra is kiterjedhet.
