A űrrepülésre is döntő hatással lesz az amerikai elnök személye

Hosszú szünet után az utóbbi időben újra megélénkült az érdeklődés a világűr iránt, pezseg a piac, immár amerikai magáncégek részvételével. Elon Musk cége, a SpaceX újraindítható rakétát fejlesztett és immár a Nemzetközi Űrállomásra is utaztatott vele űrhajósokat, miközben ötven év után újra holdutazás, sőt, hosszabb távon Mars-utazás is a tervek közt szerepel. Az amerikai elnök szerepe azonban lényeges, hisz a költségek nem kis hányadát egyelőre az állam állja.

Világûr, 2020. május 31. A NASA TV által közreadott képen a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító ûrhajója Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai ûrhajósokkal a fedélzetén a Föld körül keringõ Nemzetközi Ûrállomás dokkolóeleméhez közelít 2020. május 31-én. Az elõzõ nap felbocsájtott ûrhajó az elsõ amerikai ûrjármû, amely kilenc év után amerikai asztronautákat szállít a világûrbe, és az elsõ magánûrhajó, amelyet a NASA ilyen célra igénybe vesz. MTI/EPA/NASA TV Fotó: -

A két amerikai elnökjelölt elképzeléseiről elég sokat lehet tudni: Donald Trump szorgalmazza, hogy 2024-ig sor kerüljön a holdutazásra, ugyanakkor nem akarja megújítani a Nemzetközi Űrállomás költségeihez való hozzájárulást 2025-től, így azt amerikai részről a magánvállalkozásoknak kellene fenntartani. Joe Biden ezzel szemben nem sürgeti annyira az eljutást a Holdra, hiszen több mint fél évszázada jártak már ott amerikai űrhajósok, ellenben a Nemzetközi Űrállomást, amely az űrkutatás legfontosabb helyszíne, hosszabb távon is finanszírozni szeretné.

A NASA TV által közreadott képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai űrhajósokkal a fedélzetén, miközben a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás dokkolóeleméhez közelít 2020. május 31-én
MTI/EPA/NASA TV

A holdutazás tervezése három társaságot is érzékenyen érint: egyikük a Boeing, amely rakétát fejleszt az utazáshoz, a másik kettő a két ikonikus vállalkozó, Elon Musk és Jeff Bezos cégei, a SpaceX és a Blue Origin, amelyek beszálltak a versenybe, hogy az utazás lebonyolítására alkalmas, lehetőleg minél kisebb költségű rakétát fejlesszenek.

Miután azonban egy holdutazás egyelőre nem termel profitot, viszont igen költséges, a számlát az amerikai állam állja.

Washington dönt tehát az időpontról, az utazáshoz a rakétát szolgáltató cégeknek, közülük különösen a befutónak, értelemszerűen a korábbi időpont a kedvezőbb.

A Nemzetközi Űrállomás stabil költségvetése ugyancsak kedvező a Boeing számára, miután évi 225 millió dolláros, 2024-ig érvényes szerződése van az állomás üzemeltetésére. Így ha tovább finanszírozzák a projektet, vélhetően a Boeing szerződése is megmarad. Ha azonban a rugalmasabb új űrcégeknek kell a költségeket állniuk, nyilván maguk végeznek el minden szükséges munkát vagy más alvállalkozókat választanak.

A cégekkel kötött szerződések szempontjából az is döntő, hogy ki lesz a NASA vezetője, ami sokban függ az amerikai elnök személyétől. Emellett a Reuters szerint a Biden kampányát támogató NASA-szakértők programjában kiemelt helyen szerepel a nemzetközi együttműködés, ami pedig a Nemzetközi Űrállomás finanszírozásának meghosszabbítása mellett akár a többi tervezett programra is kiterjedhet.