A koronavírus-járvány tavaszi megjelenésekor a forint árfolyama gyengülni kezdett, de ugyanez történt a régiós valutákkal, a cseh koronával és a lengyel zlotyval is. Kezdetben nehéz volt magyarázatot találni a folyamatra, de amint a Magyar Nemzeti Bank későbbi kommunikációjából is kitűnt, a nemzetközi tőkepiacokon általában megnőtt a kockázatkerülés, a kisebb országok részvény- és kötvénypiacai, és így devizái iránt is csökkent az érdeklődés.
Ezpárhuzamos volt azzal a folyamattal, hogy a befektetők a részvénypiacon is csak a részvények egy csoportját, a nagy technológiai cégek papírjait vették, sok más szektort elhanyagoltak.
Most változás látszik, mégpedig a koronavírus elleni hatékony vakcinával kapcsolatos biztató hírek nyomán. Ugyan nem tudni, hogy mikorra válik lehetővé a tömeges oltás és így a járvány okozta korlátozások megszűnése, a befektetők mindenesetre venni kezdtek mindent, amit eddig kerültek. Ennek megfelelően a Budapesti Értéktőzsdén is nagyot emelkedett az OTP és a Mol.
Apiacok elkezdtek felkészülni a normális élet visszatérésére és a közelgő gazdasági fellendülésre.
A jelenlegi forinterősödés pár nappal korábban kezdődött, mint ez a folyamat, amiben jelentős hatása lehetett a jegybank intézkedésének, amellyel a forint árfolyamát stabilizálni kívánta. Az egyhetes betéti kamatról van szó, amelyet a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatnál magasabbra, 0,75 százalékra emeltek nemrég, így
a forint rövid távú hozama magasabb lett, mint akár az euróé vagy akár a dolláré.
Haa jelenlegi optimizmus tartós lesz – és ha néhány hónapon belül már a vakcina is széles körben elérhető lesz –, a folyamat is az lehet. További tere is lenne még a forint erősödésének, hiszen a járvány előtt az eurónkénti 330–340 közti sávban mozgott az árfolyam, tavaly pedig többnyire 320 és 330 között.
