Visszafordíthatatlan változást hozott a koronavírus-járvány a hazai agráriumban. Egyfelől bebizonyosodott, hogy a szállítási nehézségek és a járvány elején előforduló pánikvásárlások ellenére sem volt hiány az élelmiszerellátásban, sőt a jelentős importcsökkenés mellett a mezőgazdasági termékek kivitele is erősödött. Sok külföldi áru legalábbis átmenetileg nem volt elérhető a különböző országok egyéni nehézségei, például a vendégmunkások hiánya miatt, de az árak is nőttek.
Másfelől a kijárási korlátozások is a hazai árukat segítették. A mindennapi élet átalakulása a kisebb távolság vagy az ismertség miatt a helyi piacokra irányított sok olyan vevőt is, akiknél ez korábban nem volt gyakorlat. Nagy István agrárminiszter a közelmúltban a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, ma már minden tizedik fogyasztó a termelői és a helyi piacokat választja.
Fotó: Bach Máté
Hatással volt a változásra az online kereskedelem súlyának ugrásszerű növekedése és az ételkiszállítás új időszámítása. Szakértők szerint a fogyasztói tudatosság is nagyon megnőtt, és egyre többeknek fontos a hazai termelők támogatása, emellett a bizalom is megnőtt a helyben előállított élelmiszerek iránt. A Covid–19-járvány tehát alapjaiban változtatta meg az emberek elvárásait a hazai mezőgazdaság iránt.
Élelmiszeripari szakmai körökben ezért ismét egyre hangsúlyosabban kerülnek elő a magyar élelmiszeripar nem túl rózsás helyzetével kapcsolatos vélemények és annak igénye, hogy jelentős lökést kapjon az ágazat.
Azt azonban már nem igazán tudják a szakértők sem, hogyan lehetne viszonylag rövid idő alatt a rendelkezésre álló eszközökkel versenyképesebbé, az európai piacon jóval nagyobb súlyúvá tenni a magyar élelmiszer-gyártást.
A hazai élelmiszeripar mélyrepülése a rendszerváltással kezdődött, amikor a privatizáció során külföldi kézbe kerültek a meghatározó üzemek, gyárak. Ezeknek jelentős részét a külföldi tulajdonos rövidesen bezárta, a gyártást pedig külföldön folytatta – a korábbival megegyező márkanév alatt.
Emiatt a hazai gazdák rákényszerültek az alapanyag-termelésre. Az uniós csatlakozáskor újabb csapás érte a feldolgozókapacitást, a szocialista kormányzás pedig a tőkeerős külföldi szereplők érdekeit nézte a hazai gazdák helyett.
A 2010-es kormányváltás óta jelentős hátrányt faragtunk le, de az alapanyag-előállítás és -értékesítés helyett még mindig jóval nagyobb arányban kellene teret nyerniük a magas feldolgozottságú élelmiszereknek.
