A sokak által ünnepi alapanyagként vásárolt gesztenyepüréket vizsgálták legújabban a hatóságok.
Az összetétel szempontjából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vette górcső alá a készítményeket a Szupermenta program keretében, amelynek során a főként gyorsfagyasztott, 27-féle gesztenyeterméknél nem találtak élelmiszer-biztonsági problémákat, viszont minőségi és jelölési hibákat igen. Hat termék esetén bírságot is kiszabtak olyan hibák miatt, mint a termék nem megfelelő megnevezése vagy tápértékjelölése, illetve például a cukormentességre vonatkozó állítások pontatlansága.
Bár „csak” a minőséget befolyásolja, találtak olyan pürésített terméket is, amelynek víztartalma és savfoka meghaladta a megengedett felső határértéket, vagy a cukortartalma magasabb volt a megengedettnél, de az is előfordult, hogy a boltban lelt árucikk egyik összetevője nem érte el az előírt minimumértéket.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált élelmiszer- és vegyipari laboratóriuma idén először ellenőrizte a gesztenyekészítményeket a külsőségek alapján.
– A leírás szempontjából a vizsgált termékek mindegyike megfelelt az előírásoknak – közölték a Magyar Nemzettel. Eszerint hibátlan eredménnyel zárult a tízféle gyorsfagyasztott gesztenyekészítmény fogyasztóvédelmi ellenőrzése, amelyben a cukortartalom feltüntetése volt a fő célpont, és azt is vizsgálta a laboratórium, hogy az élelmiszerkönyvben meghatározott megnevezéseknek megfeleltek-e a termékek.
Az élelmiszerkönyvi előírások szerint ugyanis a gyorsfagyasztott gesztenyepüré legfeljebb 32 százaléknyi cukrot és 45 százalék vizet tartalmazhat, míg a gesztenyemassza esetén 65 százalék a megengedett legmagasabb víztartalom, hozzáadott cukrot viszont egyáltalán nem tartalmazhat, csak a gesztenyéből származó természetes eredetű cukrot.
A vizsgálatok során nem volt kifogásolható minta, mindegyik összetétel megfelelt az előírásnak és a címkén feltüntetett tápértéknek.
Kifolyik, ha vékony a csoki
A karácsonykor közkedvelt szaloncukrok számos változatban kaphatók, ezeket is megvizsgálták az innovációs tárca szakemberei. Az élelmiszerkönyvi előírások szerint háromfajta szaloncukrot különböztethetünk meg: kandírozott, mártott és töltött változatot, amelyek mindegyikére különböző elvárt bevonatarányt határoztak meg. A töltött szaloncukor bevonatának aránya legalább 25 százalék, a mártotté pedig 20 kell, hogy legyen. – A bevonat arányának azért van jelentősége, mert a túl kevés burokkal rendelkező töltött szaloncukorból a folyékony töltelék kifolyhat, és a mártott termékek is kiszáradhatnak, ha a bevonatuk túl vékonyra sikerült – hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a bevonatról szóló tájékoztatások sem bizonyultak megtévesztőnek a vásárlók szempontjából.
