Hullámvasútra ülhetnek jövőre a hosszabb távú kötvényhozamok

A jegybankok gyorsan reagáltak a Covid-válságra, rendkívüli pénzkibocsátással segítették a gazdaságokat és a piacokat. Jövőre azonban változékonyabbá válhatnak a kötvénypiacok, mivel ez a rendkívül laza monetáris politika a vártnál magasabb inflációt válthat ki.

A man takes out a scooter at the International Monetary Fund headquarters Fotó: Reuters

A jegybankok laza monetáris politikája rövid távon nem fog változni, a jegybanki mérlegfőösszeg csökkentésére (az extra pénz visszavonására) vagy kamatemelésekre egyelőre nem sok jel utal a Fidelity International elemzése szerint. Ugyanakkor a kötvénypiaci kilengések (vagyis a hosszabb lejáratú kötvények hozamában kialakuló megugrások) kockázata továbbra is fennáll.

A legnagyobb jegybankok a Covid-válság kezdete óta csaknem megduplázták a mérlegfőösszegüket, melyben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed járt az élen, így a több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válsággal szemben az USA-ban most növekszik a rendelkezésre álló pénzmennyiség, és előfordulhat, hogy a fogyasztói árak is emelkedni kezdenek.

A példátlan mértékű ösztönzők tehát inflációs hatást válthatnak ki.

Az úgynevezett M2 pénzmennyiség növekedési üteme éveken át hét százalék körül mozgott. Jelenleg 23 százalékos a szint – ilyen mértékű bővülésre az 1960-as évek óta nem volt példa. A befektetők számára az egyik legfontosabb tényező, hogy bár a monetáris politika laza, az adósságállomány magas, ráadásul a koronavírus-járványra adott válaszlépések finanszírozási igénye miatt egyre nő. A Nemzetközi Valutaalap, az IMF becslése szerint a globális államadósság-állomány 2021 kezdetén csaknem száz százalék lesz, a JP Morgan becslése szerint az állami és a magánszektor teljes összesített adósságállománya eléri a globális GDP 280 százalékát. Az idei év végén ezért a fejlett országok költségvetési hiánya ötször magasabb, mint egy évvel korábban.

Az IMF szerint 2021 elején csaknem száz százalék lesz a globális államadósság-állomány
Fotó: Reuters

Ahhoz, hogy ezek a tartozások tovább gördülhessenek, és elkerülhető legyen a csődspirál, a jegybankoknak alacsonyan kell tartaniuk a refinanszírozási költségeket. Eddig ez sikerült is: 2019-ben a tízéves USA államkötvények hozama az inflációhoz képest ötven bázisponttal volt magasabb, most 110 bázisponttal alacsonyabb. Ez azonban veszélyeket is rejt:

a pénzügyi rendszer védtelen a hirtelen hozamemelkedésekkel szemben.

Ha megjelenik az optimálisnál magasabb infláció és ezért a piaci hozamok is nőni kezdenek, a jegybankok szándékosan lassan reagálhatnak, mivel igyekeznek a névleges kamatlábat alacsony szinteken rögzíteni. A Fidelity szerint a hozamok akár 150 bázispontot is mozdulhatnak, mire a jegybankok közbelépnek, és lejjebb nyomják azokat. Az így esetleg tartósabban kialakuló magasabb amerikai hozamszint a

feltörekvő piaci kötvényeknek és a hosszabb lejáratú, befektetési minősítésű kötvényeknek sem tenne jót,

így akár a magyar kötvényhozamokat is emelné.