Küszöbön áll az M1-es autópálya hatsávosra bővítése

Azt, hogy az M1-es autópálya nem csak a magyar autósok, de a Németország és Törökország között közlekedő személy- és áruszállító járművek számára is kiemelt fontosságú útvonal, nemcsak a román horrorkaravánok nagy száma mutatja, de az útdíjbevételi adatok is. Ugyanakkor az agglomerációs forgalom is évről évre nő, ezért stratégiai kérdés, hogy az M1-es használható legyen. A kormány az évtized közepén döntött úgy, hogy elkerülhetetlen az útvonal teljes újjáépítése és kibővítése, 2018-ban pedig megkezdődött a tervezés. A napokban – jórészt technikai okokból – módosítani kellett ezt a tervezői szerződést, ez azonban nem érinti a befejezés határidejét, ami január közepe. A szerződés szerint a tervező cégeknek

a meglévő kétszer két sávos autópályát kétszer három sávosra kell bővíteni két szakaszban: az M0-tól Tatabánya Újvárosig, majd onnan Győr (M19) csomópontig.

Ez utóbbi a sztráda várost elkerülő részének a Budapest felé eső belépő pontja. A bővítéssel együtt a pálya teljes rekonstrukciója is megvalósul, a hidak szélesítésével, komplex és egyszerű pihenőhelyek átalakításával, bővítésével.

Két éven át zajlott az M1-es autópálya felújítása
Fotó: Havran Zoltán

Amikor a bővítésről döntöttek, meglehetősen rossz állapotban volt az M1-es, a sajtóban több száz kátyúról cikkeztek. A Magyar Közút ezután állt neki a burkolat felújításának, 2018 óta

Budapest és Tatabánya között mindkét irányban összesen 71 pályakilométernyi szakasz újult meg,

a munkálatokkal idén ősszel végzett a kivitelező. Az autópályát október végétől újra korlátozás nélkül, jó minőségben, biztonságosan használhatják a közlekedők.

Az M1-es nagyjavításával párhuzamosan megindult a gondolkodás a közlekedési tárcánál, hogy mérsékelni kellene a Budapestre, illetve az M0 körgyűrű felé vezető autópályák nemzetközi tranzitforgalmát. A főváros és vidékének a népességváltozása, illetve a gazdasági aktivitás olyan közúti forgalmat gerjeszt itt, ami önmagában is jelentős terhelést jelent, amit tetéz a nemzetközi átmenőforgalom. Miként Mosóczi László, az innovációs tárca közlekedésért felelős államtitkára lapunknak korábban elmondta,

olyan kerülő gyorsforgalmi útvonalakat kívánnak fejleszteni, amelyeken a járművek a Hegyeshalom és az erdélyi határátkelők között a főváros és az M0 érintése nélkül közlekedhetnek.

Ennek elsőként megvalósuló példája az M81, amelynek tervezéséhez a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már a nyáron kihirdette a nyerteseket. A fejlesztés során mintegy 120 kilométeres észak-dél irányú közlekedési folyosó jön létre a Dunántúlon, már meglévő utak fejlesztése révén. Ez a négysávos út lehetőséget teremt a főváros elkerülésére, miután az M1-estől indulva gyakorlatilag az M6-osig húzódik majd, keresztezve az M7-est.