– Gondolták a járvány kitörésekor, hogy idáig jut a légi közlekedési iparág? Most már látszik, hogy a második világháború óta nem érte ekkora kár az iparágat, hiszen a hírek szerint csak a légitársaságok vesztesége globálisan több mint 100 milliárd amerikai dollár.
– Valóban, ilyen hosszan elhúzódó, a teljes iparágat sújtó krízis közel 80 éve nem volt. Előfordultak olyan események, például a szeptember 11-ei terrortámadás, az izlandi vulkánkitörés, a 2008-as gazdasági válság, vagy kisebb ázsiai járványok, amelyek néhány hónapra visszavetették a forgalmat, de évekig tartó válságra még nem volt példa. És pont ez a példanélküliség jelenti a nehézséget is, hiszen nincsenek kidolgozott, működő megoldások, precedensek a helyzet kezelésére. Most abból is vizsgázik mindenki, hogyan tud az új helyzethez, a várhatóan megváltozó igényekhez és szokásokhoz rugalmasan alkalmazkodni. Úgy látom, a mi stabilitásunk titka is ez. Gyorsan és jól reagáltunk.
– A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) várakozásai szerint legkorábban 2024-re fogja elérni a tavalyi szintet a globális forgalom. Számításuk szerint a Budapest Airport hogyan, de legfőképp mikorra állhat talpra?
– Az IATA előrejelzése elsősorban a légitársaságok visszajelzései alapján készült, amelyek közül sokan sötét forgatókönyveket vázolnak fel, hogy jogosulttá váljanak állami támogatásra. A helyzet valójában vegyes képet mutat: légitársaságonként és repülőterenként más és más. Lesznek olyan szereplők, amelyek lassabban állnak talpra, mint mások, és természetesen lesznek olyanok, amelyek jobban teljesítenek, hamarabb érik el a korábbi szinteket, vagy akár új rekordokat.
– Magukat hová sorolja?
– A Budapest Airport részéről mindent megteszünk, hogy 2022–23-ra visszatérjen a tavalyi forgalom volumene. Sikerünk a védőoltás elérhetőségén és hatékonyságán, illetve a gyorstesztelés megbízhatóságán és megfizethetőségén is múlik majd. Úgy véljük, hogy az utazási szokások és a légi közlekedés iránti bizalom érdemben nem fog változni.