Zöldebb volt tavaly a távfűtés

Megugrott a biogáz, a biomassza és a geotermikus energia felhasználása is, kevesebb szén fogyott.

Dömsöd, 2012. március 21. Pék Zoltán technikus figyeli az elhasznált biomasszát a végtárolóban az ELMIB csoporthoz tartozó Green Balance Energetikai Kft. biogáz erőművében, Dömsödön. Felvételünk 2012. március 21-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

A távhőtermelő szektort sem kerüli el a kibocsátáscsökkenés trendje:

2019-ben növekedett a biomassza és a geotermikus energia felhasználásának aránya, nagyrészt a széntüzelés jelentős rovására

– derül ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) együttműködésében hatodik alkalommal készült éves kiadványból.

A széntüzelés jelentős visszaesése az előző évi mennyiség felét jelenti. Nagyjából azonos mennyiségű földgázt használtak fel a távhőtermelő erőművek az elmúlt négy évben, ám 2019-ben emelkedett az olajszármazékok e célú hasznosítása. Ezeken a tételeken kívül az összes többi kategória megújulónak (illetve a nukleáris energia nulla karbonkibocsátásúnak) számít.

Évek óta látványosan emelkedik a kommunális hulladék energetikai hasznosítása,

ezt a feladatot gyakorlatilag az FKF Fővárosi Hulladékhasznosító Mű látja el. A növekedés jelezheti azt, hogy azokon a területeken, amelyekről a begyűjtött lakossági hulladék a szemétégetőbe kerül, javul az életszínvonal, hiszen az több hulladék keletkezését jelenti. Ugyanakkor azt is jelezheti, hogy – akár a több hulladék keletkezésével párhuzamosan – kevesebb anyagában újrahasznosítható alapanyag marad a körforgásban.

Forrás: MEKH/Matászsz

Nagyot ugrott tavaly a biomassza, a biogáz, a depóniagáz (hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok) és jócskán nőtt a geotermikus energia, vagyis a földhő felhasználása is. Valamelyest növekedett a nukleáris alapú távhőtermelés mennyisége 2018-ról 2019-re, bár a korábbi éveknél kevesebb hővel és meleg vízzel látta el az atomerőmű Paksot.

A biomassza többségében aprított erdő- és mezőgazdasági hulladék. Tavaly többet használtak fel az erőművek
Fotó: Éberling András

Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2019-ben megközelítette a százat.

A lakossági díjfizetők száma továbbra is egyenletesen, az utóbbi időszakban évente mintegy ezerrel emelkedik. Ugyanakkor a hőértékesítés csökkent 2018-hoz képest (25,9 gigajoule-ról 25-re), ami a fűtési szezon magasabb átlaghőmérsékletére vezethető vissza.

Technikus figyeli az elhasznált biomasszát a végtárolóban a Green Balance Energetikai Kft. biogáz erőművében, Dömsödön
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A távhő a fenntartható környezet egyik kulcstényezője, hiszen jóval hatékonyabb és tisztább a lokális fűtési módoknál. Emellett kényelmes, biztonságos és versenyképes.

A távhőnek azért is van kiemelt szerepe a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni

– hangsúlyozták az összefoglalóban az MEKH és a Matászsz elnökei, Horváth Péter János és Orbán Tibor.