A jegybankoktól függhet a tőzsdék idei szárnyalása

Soha nem látott magasságba emelkedtek az amerikai tőzsdeindexek, és a legtöbb európai index is közel van mindenkori csúcsához. Mindez egy közel 12 éve tartó trendben zajlik – kérdés, hogy lehet-e még innen tovább nőni éves szinten.

Az amerikai számok néhány hónap után érték el ismét a tavaszi szintet Fotó: Brendan McDermid Forrás: Reuters/Brendan McDermid

A 2008-as válság során a tőzsdei árfolyamok összeomlottak, s ez a folyamat egész 2009 márciusáig tartott, amikor a korábbi csúcsokhoz képest felére-harmadára estek a főbb indexek. Ezt követően emelkedés kezdődött a börzéken, amelyet ugyan természetes korrekciók tarkítottak, ám szinte példátlan módon mostanáig kitartott.

A tavaly kitört koronavírus-járvány, amely végül rendkívül súlyos gazdasági visszaesést, márciusban heves, átlagosan 35 százalékos zuhanást hozott, a piacok azonban gyorsan magukra találtak, és az év nagy részében ismét felfelé tartottak az árfolyamok.

Erős hullámzások jellemezték a tőzsde előző éveit Fotó: REUTERS/Brendan McDermid

Az erős gazdasági válság mellett szárnyaló tőzsdei árfolyamok komoly ellentmondást jelentettek, azonban az ok nyilvánvaló volt:

a jegybankok és a kormányok a válságkezelés érdekében rendkívüli pénzmennyiséget bocsátottak a piacra, ami végül is nem a fogyasztói árakat emelte, hanem a befektetési eszközökét,

mindenekelőtt a részvényekét, de például az arany és a bitcoin is jó évet zárt.

A részvénypiacok eközben történelmi léptekben váltak túlértékeltté a reálgazdasághoz viszonyított árazás tekintetében, ami hosszú távon nyilván nem fenntartható.

Még ha a nagy talpra állás éve is lesz az idei a világgazdaságban, akkora növekedés nem tud megvalósulni, hogy a gazdaság egy esztendő leforgása alatt utolérje a részvénypiacot.

Inkább olyan forgatókönyv megvalósulása képzelhető el, amely szerint majd több éven át oldalazik a piac, a gazdaság pedig fokozatosan zárkózik fel.

A kérdés most az, hogy számíthatunk-e újabb emelkedő trendet produkáló évre a főbb tőzsdéken.

Még nagy kérdés, hogy alakul a 2021-es év a főbb nemzetközi börzéken Fotó: REUTERS/Issei Kato

Nyilvánvaló, hogy a fundamentumok már nem támogatják ezt a folyamatot, ezért azt kell megvizsgálni, hogy a piacot az utóbbi időben fűtő tényező, a megnövekedett pénzmennyiség rendelkezésre állhat-e 2021-ben is.

Ha feltételezzük, hogy az újabb éves gyarapodáshoz nagyjából a tavalyi szintű pénzkibocsátásra lenne szükség, a jegybankokon múlik, vajon hajlandók-e megismételni a 2020-as monetáris intézkedéseiket. Ha azt feltételezzük, hogy idén véget ér a pandémia és valamennyi régióban és gazdasági szektorban megkezdődik a gazdasági növekedés,

akkor nehezen lenne indokolható még egy akkora mentőprogram, mint amit a járvány legnehezebb szakaszában alkalmaztak a jegybankok és a kormányok.

Vélelmezhető tehát, hogy az extra pénzkibocsátás üteme idén fokozatosan csökken majd, a gazdaság igényeinek megfelelően.

A tőzsdeindexek alakulásában így a meghatározó tényező az lehet, hogy a megjelenő többletpénznek mekkora aránya vándorol a tőzsdére. Ha feltételezzük, hogy ez az arány nagyjából a tavalyival megegyező lesz, akkor ez kisebb pénzmennyiség esetén kevesebb árfelhajtó erőt jelent. Ennek alapján inkább csak kisebb emelkedés vagy inkább oldalazás várható a nagyobb piacokon, és akkor még nem számoltunk az előre nem látható tényezőkkel.

Azon is múlik az eredmény, hogy a koronavírus-járvány mennyire befolyásolja az idei évet Fotó: EPA/KIMIMASA MAYAMA

A hazai tőzsde helyzete némiképpen eltérhet a nagyobb piacokétól, mivel a főbb részvények egyelőre nem mondhatók túlértékeltnek.

A BUX helyzetét vélhetően az határozza majd meg a következő hónapokban, hogy

az esetlegesen csökkenő pénzkibocsátási ütem ellenére növekszik-e a kockázatvállalási hajlandóság a feltörekvő piacok és a járvány miatt elhanyagolt szektorok, mint a bankok vagy az olajipar iránt.

Benne van a pakliban az is, hogy

a BUX akár új csúcsot is elér, hiszen ehhez csak tízszázalékos emelkedésre lenne szüksége, ami egyáltalán nem irreális.

Akár csúcsot is dönthet a BUX Fotó: MTI/MTVA

Az óév folyamatainak és az új esztendő kilátásainak tükrében hosszabb távon most egyértelműen az a kérdés, vajon meddig tartják fenn a jegybankok a rendkívül laza monetáris politikájukat, amelynek könnyen véget vethet a növekvő infláció.