Az egyik, sokak számára meglepetést okozó deviza az elmúlt évben kétségtelenül az amerikai dollár volt. A zöldhasú a válságos időkben sokszor menedékként szolgál: ide áramlik – például amerikai kötvényekbe – azok pénze, akik biztonságos kikötőt keresnek. Nem véletlen, hogy tavaly – az ÁrfolyamTudós.hu szerint is – a dollár esése volt a nemzetközi devizapiacok talán legfontosabb folyamata.
Ennek persze megvan a logikus oka – tartják a szakértők –, leginkább az, hogy a világban talán a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban nőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége, a költségvetési hiány. Eközben a kamatokat, az állampapírok hozamszintjét is mélyre nyomta le a jegybank szerepét betöltő Fed és a piac. Így nem csoda, hogy tavaly több mint hét százalékkal csökkent az úgynevezett dollárindex.
És vajon mit hoz az idei esztendő? Azzal, hogy a demokraták megszerezték a szenátust, a képviselőházat és az elnöki hivatalt is, nagyon nagy mozgásteret kaptak.
Ez azt jelentheti, hogy jelentős gazdaságélénkítő programok következnek, és sok friss dollár kerül a piacra. De azt is, hogy jobban nő a gazdaság, magasabb lesz az infláció, és még gyengébb az amerikai deviza
– latolgatja a lehetőségeket az ÁrfolyamTudós.hu. – Ám a többi jegybank is laza maradhat – fűzik hozzá –, és vélhetően sok ország gyengíteni próbálja majd a devizáját. Lehet, hogy leértékelési versenyfutás kezdődik majd, ami előbb vagy utóbb magasabb inflációhoz és az összes deviza együttes leértékelődéséhez is vezethet.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
A számunkra másik kiemelten fontos deviza, az euró tavaly alapvetően erősödő pályán mozgott, az euróindex 11,7 százalékkal emelkedett az év során. Ezért nem meglepő, hogy csak néhány devizának sikerült erősödni a közös uniós pénzhez képest. Számos fizetőeszköz pedig százalékban két számjegyű mértékben értékelődött le az euróval összevetve.
A leggyengébb láncszemnek 2020-ban olyan országok devizái bizonyultak, ahol vagy nagyon magas az infláció, vagy nagyon magas a nyersanyagkitettség, vagy mindkettő – emeli ki a szakportál. Ilyen például az argentin peso, amelyből 54 százalékkal többet kellett adni egy euróért az év végén, mint az év elején. Az erősen gyengülő devizák között van még a brazil reál, aminek oka lehet az ország erős kitettsége olyan nyersanyagoknak, mint a kőolaj, vagy az annak helyettesítésére is használt etanol (és cukor). Ráadásul az országot a koronavírus is alaposan telibe találta. Megsínylette még a 2020-as esztendőt a török líra is, amely nem a nyersanyagok miatt szenved, de szintén magas inflációval, döcögő gazdasággal és számos politikai problémával terhelt.
