Szégyenlistára került a Tesco az itteni bértárgyalások előtt

Nemcsak itthon elégedetlenek a piacvezető kiskereskedelmi lánc alkalmazottai: Nagy-Britanniában jogsértő módon évekig a minimálbérnél is kevesebbet fizettek az áruházi alkalmazottaknak.

Az áruházi, raktári alkalmazottak sem kapják meg időben a pénzüket, ha elhúzódik a tiltakozás Fotó: Katona Vanda

Állandó feszültségforrás itthon is a multinacionális áruházláncok alkalmazottainak fizetése, amely például a legnagyobb kiskereskedelmi szereplő, a Tesco esetén élvezi évről-évre a legélénkebb iparági figyelmet. Egyrészt amiatt, mert a többi cég számára mérvadó a piacelső munkáltatónál diktált bérpolitika, másrészt, mert a kialkudott alapfizetések ebben a szektorban rendre alulmúlják a magyarországi szakszervezeti várakozásokat, nemzetgazdasági szinten pedig az átlagos kereseteket.

Az áruházlánc győri irodaközpontjában is sztrájkra léptek a dolgozók korábban Fotó: Mirkó István

Úgy tudjuk, a magyar Tescónál februárban kerülhet napirendre a márciustól új üzleti évet kezdő multicég bérezéseinek idei kérdése, amely remélhetőleg eleve jobb alapokról indul majd, mint Nagy-Britanniában, ahol az új évvel kormányzati célkeresztbe került a londoni anyavállalat, mégpedig az ottani fizetések miatt.

Egy 2016 és 2018 közötti időszakot vizsgáló brit kormányzati kimutatásból ugyanis az derült ki, hogy

a Tesco brit központja éveken át csaknem nyolcvanezer helyi alkalmazottjának az ottani minimálbérnél kevesebb fizetéssel szúrta ki a szemét, ami méltatlan, ráadásul sérti a törvényt. Ezért szégyenlistára került a Tesco Nagy-Britanniában

– derül ki a Napi.hu által idézett CNN News szombati híréből.

Szégyenkeznek az anyaországban

Az Egyesült Királyság kormánya közölte: szégyenlistát készített azokról a cégekről, ahol a minimálbérnél is kevesebbet adnak a dolgozóknak – a kritikus lajstromra közel százötven vállalat került fel, ezek közül mintegy 139 munkáltató esetén megállapították, hogy nem fizettek ki 6,7 millió fontot (2,7 milliárd forint) több ezer dolgozónak 2016 és 2018 között.

A magyarországi Tescónál is állandó feszültséget okoz az alulfizetettség, korábban országos sztrájkra léptek a dolgozók Fotó: Havran Zoltán

A Tesco, amelynek több mint háromezer-hétszáz üzlete van az Egyesült Királyságban és Írországban, továbbá közel hétezer boltjuk van világszerte, messze a legnagyobb szereplő a CNN szerint a kormányzati szégyenlistán. A kiskereskedelmi vállalat tekintélyes elmaradásban van: a hivatalos anyag szerint 78 199 munkavállalónak nem fizették ki rendesen a bérét, ami azt jelenti, hogy több mint ötmillió fonttal tartoznak az áruházi dolgozóknak.

Évekig fennálló technikai ok

Ahogy itthon is jellemző, a brit Tesco a jelentésre meglepődését fejezte ki, amiért kiderültek ezek a tények, illetve amiatt, hogy felkerült erre a listára, ami pedig arra utal, hogy a cég az anyaországában méltatlanul bánik a dolgozóival, mivel a tulajdonosok mindenkori nyereségvágya szerint kalkulálja a bérkifizetéseket, akár ütközve a helyi jogszabályokkal is.

A CNN Business-nek úgy fogalmaztak: „rendkívül csalódottak és meglepettek” a vállalatnál.

A Tesco állítása szerint ugyanis 2017-ben valóban elmulasztották a minimálbér megfizetését a munkavállalóknak, amit „technikai okokkal” indokoltak, viszont erről tájékoztatták az akkori kormányt – jelezték a hírcsatornának.

Itthon a KDFSZ vezetésével sztrájkot szerveztek a szakszervezetek 2017-ben. Rögtön lépett a munkáltató a magyarok összefogására Fotó: Mirkó István

Közölték azt is, hogy akkor minden kollégájuknak teljes költségtérítést adtak, és azonnal megváltoztatták a bérezési irányelveiket, hogy megakadályozzák az eset újbóli megismétlődését. Igaz, hogy a mostani vizsgálatból úgy tűnik, ez még 2018-ban sem éreztette bérrendező hatását.

Törvénysértő bérpolitika

A minimálbér fizetése nem választható, hanem törvényes kötelezettség – nyilatkozta Paul Scully brit szakminiszter az ügy kapcsán. Szerinte

soha nem elfogadható, ha bármely munkáltató rövid távon cserélgeti a munkavállalóit, amivel az a célja, hogy kijátssza a szabályozást.

Különösen nagy csalódást okoz, ha hatalmas cégek követnek el ilyen szabálytalanságokat – fogalmazott a miniszter.

Önmagáért beszél az eset

– Sajnálatos, hogy ilyen tényszerűségek kerülnek napvilágra az anyavállalatnál, ami egyértelmű, hogy a magyarországi

áruházlánc megítélését is negatívan befolyásolja, és rányomja a bélyegét az alkalmazottak hangulatára, éppen akkor, amikor készülünk a 2021-es alapbérekkel kapcsolatos tárgyalásokra a munkáltatóval

– közölte Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke a hírre.

Mint mondta, december elején már megküldték a magyar Tescónak az érdekképviseletük által fontosnak tartott szakmai szempontokat a 2021-es áruházi fizetések kialakításához, a bértárgyalások az elkövetkező hetekben kezdődhetnek.

Az itteni áruházi alapbérek Bubenkó Csaba szerint azért is érdemelnek különös figyelmet az idén, mert

a járvány évében kiderült, hogy a kiskereskedelmi munkakör az egyik legveszélyeztetettebb munkakör, és csaknem olyan vírusfenyegetettségnek vannak kitéve nap mint nap a boltokban, a pultok mögött közvetlenül a vásárlókért dolgozó munkavállalók, mint az egészségügyben.

Nem véletlen, hogy mindkét járványhullámban a kormány elsőként a kereskedelmi üzletekben rendelt el korlátozásokat, és például az idősek védelmét is itt lehetett a lakossággal közösen megvalósítani – emelte ki az elnök.

Elismerést érdemelnek a bérekben

Arra, hogy itthon milyen kiindulási alappal számolhatnak a magyar alkalmazottak az évek óta iparági hírek szerint kivonulásra is nyitott, régiós ingatlanjait csomagban árusító multiláncnál, a KDFSZ képviselője úgy fogalmazott: minimum az inflációt meghaladó mértékben szükséges megemelni a fizetéseket, a cégnek a zsebébe kell nyúlnia.

Amiatt is, mert most

vitathatatlan tény, hogy az elvártnál nagyobb áldozatot hoznak a dolgozók a nemzetközi cég forgalmáért, hazautalt nyereségéért.

Hiszen még most is a bolti alkalmazottak kitartásán, napi erőfeszítésein múlik a leginkább, hogy a vásárlók nap mint nap biztonságosan járhatnak az üzletekbe, és így van forgalma a cégnek, nem kellett az év végén teljesen bezárni – fejtette ki Bubenkó Csaba.

Megállapította: például a nyitástól zárásig viselt maszk terhe, a vevőkkel keletkező újszerű feszültségek nyomása a potenciális járványügyi gócpontként kezelt üzletekben a szokásosnál nagyobb erőfeszítéseket igényelt a dolgozóktól tavasszal és ősszel is. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy

az áruházi alkalmazottak a családjaikat is kényszerűen veszélyeztették nap mint nap azzal, hogy a munkából hazavihetik a vírust

– részletezte.

Nagy kérdés lesz idén a havi áruházi bér a kivonulási tervekkel is kacérkodó Tescónál Fotó: Teknős Miklós

Ezért a szakszervezeti vezető szerint

ez a dolgozói vállalás, annak elismerése az idén vissza kell, hogy köszönjön a stabilan, havonta érzékelhető magasabb fizetésekben is.