Komoly fordulatot hozott világszerte a Covid–19-járvány az élelmiszeripar megítélésében:
míg a korábbi években, évtizedekben inkább a politikai közkedvelt témája volt az élelmiszeripar és a helyi termék, addig a járvány azonnal az ágazat stratégiai létszükségletére irányította rá a figyelmet a legfejlettebbnek számító országokban.
Az érintett államok egyben komoly globális kitettségükkel is szembesültek, és azzal a korábbi, hibás döntéssorozattal, amelynek következményeként az élelmiszer-előállítás bizonyos területeit – az alapanyag-termelést vagy a feldolgozást, logisztikát – az idők folyamán leépítették, a termékeket a nemzetközi piacról szerezték be.
A magyar kormány szerencsére korán felismerte, mekkora lehetőség előtt áll a hazai előállítás – mutatott rá a Magyar Nemzet kérdésére az egyeztetéseket átlátó ágazati forrásunk.
Kiemelte: az már egyértelmű, hogy az új, 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője a feldolgozott élelmiszerek előállítása lehet, minél közelebb az értékesítés helyéhez. Várhatóan már az idén jelentős, a korábbi teljes EU-s költségvetéssel szinte megegyező nagyságú forrásra nyílnak meg pályázati lehetőségek.
Fotó: MTI
Az évtized legfontosabb feladata az 1990-es években az alapanyag-termelésre és -értékesítésre berendezkedő hazai mezőgazdaságot és élelmiszergyártást felkészíteni a feldolgozott, exportképes, így lényegesen jövedelmezőbb előállításra.
Jelenleg ehhez hiányzik a kellő számú, modern, hazai tulajdonú feldolgozóüzem, valamint a tároló- és logisztikai kapacitás és a többségében magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózat.
Ezek kiépítése, a meglévő egységek fejlesztése szinte teljesen elmaradt az elmúlt évtizedekben, míg a privatizáció és az uniós csatlakozás a korábbi infrastruktúra jelentős részének bezárásával járt.
Komoly támogatásra van szükség ahhoz is, hogy a leginkább szántóföldi növénytermesztésre és a termény alapanyagkénti értékesítésére berendezkedett gazdák a nagyobb munkaigényű ágazatokba is befektessenek, például a zöldség- és gyümölcstermesztésbe.
Nagy István agrárminiszter korábban arról is beszélt, az üzletekben beszerezhető, itthon készített termékek aránya ma 75 százalékos. A következő évek fontos feladata, hogy az arány elérje legalább a nyolcvan százalékot. Egy-egy százalékpont százmilliárdos bevételt jelent a költségvetésnek.
Fotó: MTI
A versenyképesség alapja a modern és környezetkímélő technológiák alkalmazása, beleértve a precíziós gazdálkodást, a digitalizált élelmiszeripart, a mesterséges intelligenciát és az online tér jelentette új értékesítési lehetőségek kihasználását.
A világjárvány kirobbanása szinte azonnal és élesen megmutatta, hogy sok fejlett országban napok alatt komoly ellátási zavarok alakulhatnak ki: a szállítási korlátozások miatt a romlandó áruk nem értek célba időben, így átmeneti hiányt okozva, amire a járvány előtti árubőségben évtizedeken át nem volt példa. Emellett a vendégmunkások hiánya is arra világított rá, hogy a modern élelmiszergyártás a nemzeti szuverenitás alapja.
