A válság ellenére dinamikus maradt a keresetek növekedése

Magyaroszágon immár kilencvenhat hónapja folyamatosan emelkednek a bérek.

Fotó: Katona Vanda

– Decemberben a keresetek növekedése továbbra is dinamikus maradt, az éves átlagot meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a működő ágazatok helyzete stabil, jellemző, hogy bónuszt is fizettek az év végén – kommentálta a statisztikai hivatal keresetekről szóló adatait Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője.

Megírtuk: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Ha a teljes 2020-as évet nézzük, akkor a bruttó átlagkereset – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 403 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 414 500 forint volt.

Regős Gábor jelezte, hogy

a korlátozott ágazatokban a helyzet természetesen kedvezőtlen, az átlagos fizetés még azok körében is csökkent, akik megőrizhették munkájukat. Az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest mérséklődött, ebben szezonális hatások mellett szerepet játszanak a novemberben bevezetett intézkedések is.

– Az idei béremelések a járványhelyzet miatt az előző években megszokottnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak, az inflációt csak csekély mértékben haladhatják meg. Kérdés, hogy a béremelések mekkora része történik meg januárban, és mekkora részét halasztják a munkáltatók későbbre. Szintén kérdés, hogy a statisztikában tapasztalt tavalyi pozitív torzítás az idén mennyire válik negatívvá, az alacsonyabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágak újranyitása mennyivel húzza lejjebb az átlagkeresetet – tette hozzá a Századvég szakértője.

– A tavalyi béremelkedés mértéke egyáltalán nem meglepő, többek között a garantált bérminimum és a minimálbér tavaly januári megemelésének, valamint az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelem miatti év közbeni, egyszeri juttatásnak köszönhető – értékelte a friss béradatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: a pandémia negatív hatásaihoz köthető fizetéscsökkentések, elbocsátások miatt a múlt évben több ágazatban is megszűnt, vagy jóval mérsékeltebb lett a korábbi évekre jellemző béremelési kényszer, amely a korábbi években az adott szektorban kialakult munkaerőhiányos helyzetből adódott.

Németh Dávid a fizetések idei alakulásáról azt mondta: egyelőre nem tudni, hogy mely ágazatokban milyen béremelkedésre lesz lehetőség a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzet miatt.

Az országos béradatokat feljebb húzhatja az egészségügyi dolgozók fizetésének várható megemelése, ám ennek a pontos hatását még nehéz prognosztizálni.

– A minimálbér – a korábbi évekhez képest alacsonyabb – négyszázalékos idei emelése szintén feljebb húzza a fizetéseket. Ugyanakkor – az egészségügyi alkalmazottaknak szánt béremelés nélkül – a gyorsuló infláció miatt a reálbérek várhatóan csak 2-3 százalékkal emelkedhetnek az idén, ez kevesebb mint fele a korábbi évekre jellemző ütemnek – tette hozzá.

– Magyarországon 96 hónapja folyamatosan emelkednek a bérek. A következő időszakban azonban mérsékeltebb növekedésre lehet számítani a koronavírus-járvány hatásai miatt. Ezt a folyamatot bizonyítják a minimálbér-tárgyalások is, amelyek áthúzódtak erre az évre – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Bodó Sándor emlékeztetett, a tárgyalások eredményeként idén a minimálbér bruttó értéke 167 400, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 219 000 forintra emelkedett.

Az idei és a 2010-es adatok összevetése azt mutatja, hogy a polgári kormány tevékenysége idején a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 145 százalékkal nőtt.