Állami mentőcsomagot remélnek a fesztiválosok

A kényszerűen fékezett szervezők amiatt is aggódhatnak, hogy a háttérmunkások, az alvállalkozók, a beszállítók irányából is bármikor bedőlhet a rendszer.

Fotó: Andras Eberling

– Mi is a járvány kiszolgáltatottjai vagyunk, és rosszabb a helyzet, mint tavaly, mivel erre az évre egyelőre tervezhetetlen a rendezvények lebonyolítása – hívta fel a figyelmet a Magyar Fesztiválszövetség elnöke.

Márta István zeneszerző, a nagy sikerű Művészetek Völgye fesztivál alapítója mindazonáltal reméli: akár már májusban elkezdődhett a fesztiválszezon, bár szerinte ebben a turisztikai, a gazdasági és a kulturális kérdésekben érintett szaktárcák integrált segítsége nagy előrelépést jelentene.

Azok a települések, amelyek eddig kifejezetten a fesztiválokra alapozták fő bevételeiket, még törhetik a fejüket az idei szezont illetően Fotó: Éberling András

2020-ban elmaradt a fesztiválok hatvan százaléka, harminc százalékuk meghirdetett időpontját augusztusra vagy szeptemberre tolták, további tíz százalékukat pedig eleve idén tartanák meg.

A bevételkiesés több száz milliárd forintnyi, ám a felbontott szerződések, a nemzetközi kapcsolatrendszerek, a szakembergárdák és a közönségbázis szétesése viszont már felbecsülhetetlen anyagi és presztízsveszteséggel jár.

Ezt a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, a Music Hungary és a fesztiválszövetség elnökei ja­nuár végén állapították meg online évértékelőjükben.

Zamárdiban a Balaton Sound vonzotta hosszú ideje a stabil, külföldön is kiépült vendégkört, tavaly viszont elmaradt a busás forgalmat eredményező kultikus rendezvény Fotó: MTI Balogh Zoltán

– Mivel idén még nehezebbek a körülmények, szükségesnek tartjuk a fesztiválok megrendezésének mielőbbi műfajspecifikus szabályozását, hogy megkezdődhessenek a programok előkészületei– jegyezte meg Márta István.

Jelezte: továbbra is számítanak a járulék- és bértámogatásokra, emellett

indokolt lenne egy, a fesztiválokra vonatkozó biztosítási szabályzat kidolgozása is.

Például élhessenek a fesztiválrendezők egy olyan kormánygaranciával, amelyet a szabályszerűen előkészített és jó előre meghirdetett program vis maior lemondása esetén igényelhetnének a hoppon maradt cégek – szól az egyik szakmai elképzelés a járványhelyzetben megtapasztalt problémák áthidalására.

A Budavári Palota kupolája tükröződik egy kóstolópohár falán a Várban megrendezett hagyományos pálinkafesztiválon Fotó: Fotó: MTI/Marjai János

A szövetség képviselője úgy folytatta:

segítené a legszélesebb rétegeket elérő szórakoztató szegmens fennmaradását a kulturális áfa öt százalékra csökkentése is arra az időszakra, amikor már újra tartanak fesztiválokat.

Ez ahhoz is hozzájárulhat, hogy a költségvetésnek jelentős bevételt termelő területen stabilizálódjon a cégek munkahelyteremtő és munkaerőt megtartó ereje, miközben megőrzik a fesztiválok jelentőségét a kulturális alapellátásban, a közösségteremtésben, a hagyományőrzésben, de az innovációban is.

– Ezért is kérjük és várjuk a kormányzat segítséget – jelentette ki Márta István, aki szerint

az eltelt idő a szervezők szempontjából egyre vészesebb lesz, és mivel napról napra változik a járványhelyzet, az érintettek az anyagiakon túl pszichésen is erős terhelés alatt állnak.

A kényszerűen fékezett piaci szereplők amiatt is aggódhatnak, hogy a háttérmunkások, az alvállalkozók, a beszállítók irányából is bármikor bedőlhet a rendszer.