Kiderült, hogyan változtak a fogyasztói árak januárban

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Legnagyobb mértékben a dohányáruk drágultak tavaly Fotó: Mirkó István

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,9 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára 3,9, ezen belül az étolajé 16,3, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 8,9, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 8,0, a liszté 7,1, a párizsi, kolbászé 6,6, a kenyéré 6,0 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 6,3, a baromfihúsé 0,7 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 9,9, ezen belül a dohányáruk 16,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 3,1 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 3,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

– Januárban az infláció folyamatok kettősséget mutattak: míg a teljes fogyasztói árindex szinten maradt és a jegybanki cél alatt tartózkodott, addig az alapfolyamatokat leíró maginfláció a célsáv teteje fölé emelkedett – kommentálta a számokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője jelezte: az élelmiszerek áremelkedése lassult, bár még így is az átlagot meghaladó volt. A ruházkodási cikkek ára éves alapon kismértékben csökkent. Az adóemelések miatt gyorsult és majdnem tíz százalékot tett ki a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése, miközben a tartós fogyasztási cikkek az eddiginél gyorsabban drágultak.

– Lassult viszont a szolgáltatások áremelkedése, ez azonban lehet, hogy részben annak köszönhető, hogy sok szolgáltatás el sem érhető, így az áruk sem tud emelkedni. A tavaszi hónapokban az üzemanyagárak tavalyi áresésének bázisba kerülése miatt az infláció növekedésére számítunk – magyarázta.

A szakértő szerint monetáris politika szempontjából a mai adat nem okoz különösebb nyomást, bár figyelni kell a maginflációs folyamatokra, azok emelkedése az inflációs várakozásokba beépülve kockázatot jelent.