Vannak sikerek, de további teendők is a hazai válságkezelésben

A jegybank tizenegy sikert és nyolc, komoly előrelépési lehetőséggel bíró területet jelölt meg.

20200610 Budapest Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet

Gyorsjelentést adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a válságkezelés eddigi tapasztalatairól és a további lehetőségekről. Az MNB értékelése szerint a magyar gazdaság az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott a járvány második hullámában. A kedvező év végi adatok megfelelő alapot adnak a gazdaság gyors helyreállásához is. Magyarország teljesítménye 2020-ban tizenegy fontosabb területen a legjobbak között van. Ezek:

1. A vállalati hitelezés 2020-ban csaknem tíz százalékkal emelkedett az előző évhez képest, amivel Magyarország – Franciaország mögött – a második helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az EU átlagában hat százalékkal bővült a vállalati hitelezés.

2. Részben a kedvező finanszírozási környezetnek tulajdonítható, hogy Magyarország megőrizte második helyét a beruházási rátát illetően az unión belül. A nemzetgazdasági beruházási ráta 2020 első három negyedévében meghaladta a 27 százalékot.

3. A munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb volt 2020 decemberében az Európai Unión belül. A munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett 2020. február óta, ami Csehország, Lengyelország és Hollandia után az európai élmezőnyben tartja hazánkat.

4. Bár lassult a keresetek növekedése az elmúlt évekhez képest, az átlagbér a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évben Románia és Litvánia mögött.

5. A munkát terhelő adók csökkenése szintén a harmadik leggyorsabb volt. A célzott beavatkozások mellett a legnagyobb hatást a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos mérséklése jelentette 2020. július 1-jétől.

6. A magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban.

7. Támogatta a lakosság pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben. 2020 decemberében a lakossági hitelállomány éves növekedési üteme 14,5 százalékot ért el Magyarországon, ami a legmagasabb érték az EU-ban.

8. Mindezek következtében hazánkban volt a negyedik legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban a múlt év első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A lakossági fogyasztás mindössze 2,1 százalékkal csökkent, miközben az EU átlagában 7,5 százalékkal.

9. Az Európai Unióban Magyarország a második legnagyobb növekedést érte el az online kiskereskedelemben.

10. Az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a második legnagyobb mértékben 2020-ban.

11. Az állampapírpiaci keresletet az EU jegybankjai közül az MNB növelte a második legnagyobb mértékben.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád

A sikeres válságkezelés mellett maradtak olyan tényezők, amelyekben Magyarország átmenetileg az EU mezőnyének utolsó harmadához tartozik, így ezek javítása előretekintve komoly növekedési tartalékot jelent a következő évekre.

1. A kormányzati fogyasztási kiadások 1,4 százalékkal estek vissza 2020 első három negyedévében, ami a harmadik legnagyobb csökkenés az unióban.

2. Magyarországon volt a második legnagyobb a GDP arányos kormányzati beruházási ráta csökkenése 2020 első három negyedévében.

3. Az építőipar hozzáadott értéke az ötödik legnagyobb mértékben csökkent.

4. A turizmus visszaesése az egyik legnagyobb volt az unión belül.

5. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban.

6. A magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje az utóbbi időben javult, de még mindig a harmadik legrövidebb az EU-ban. Az elmúlt években a MÁP Plusz és a hosszú nagybani állampapírok kibocsátása következtében az államadósság átlagos hátralévő futamideje jelentősen emelkedett, ugyanakkor a nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony szintje miatt az adósság törlesztési idejének meghosszabbítása továbbra is fontos célkitűzés.

8. Az e-kereskedelmi csatornát használó vállalatok aránya alapján Magyarország holtversenyben csupán az EU 22. helyezettje.