Gyorsjelentést adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a válságkezelés eddigi tapasztalatairól és a további lehetőségekről. Az MNB értékelése szerint a magyar gazdaság az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott a járvány második hullámában. A kedvező év végi adatok megfelelő alapot adnak a gazdaság gyors helyreállásához is. Magyarország teljesítménye 2020-ban tizenegy fontosabb területen a legjobbak között van. Ezek:
1. A vállalati hitelezés 2020-ban csaknem tíz százalékkal emelkedett az előző évhez képest, amivel Magyarország – Franciaország mögött – a második helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az EU átlagában hat százalékkal bővült a vállalati hitelezés.
2. Részben a kedvező finanszírozási környezetnek tulajdonítható, hogy Magyarország megőrizte második helyét a beruházási rátát illetően az unión belül. A nemzetgazdasági beruházási ráta 2020 első három negyedévében meghaladta a 27 százalékot.
3. A munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb volt 2020 decemberében az Európai Unión belül. A munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett 2020. február óta, ami Csehország, Lengyelország és Hollandia után az európai élmezőnyben tartja hazánkat.
4. Bár lassult a keresetek növekedése az elmúlt évekhez képest, az átlagbér a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évben Románia és Litvánia mögött.
5. A munkát terhelő adók csökkenése szintén a harmadik leggyorsabb volt. A célzott beavatkozások mellett a legnagyobb hatást a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos mérséklése jelentette 2020. július 1-jétől.
6. A magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban.
7. Támogatta a lakosság pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben. 2020 decemberében a lakossági hitelállomány éves növekedési üteme 14,5 százalékot ért el Magyarországon, ami a legmagasabb érték az EU-ban.
8. Mindezek következtében hazánkban volt a negyedik legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban a múlt év első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A lakossági fogyasztás mindössze 2,1 százalékkal csökkent, miközben az EU átlagában 7,5 százalékkal.
