Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

Így akadályozták meg, hogy a főváros megemelje az iparűzési adót

Kiss Gergely
2021.03.01. 15:07
Így akadályozták meg, hogy a főváros megemelje az iparűzési adót

Sikeresen működik válság miatt egy éve rendszeresített egyeztetői fórum a kormány és a gazdasági érdekképviseletek között. A vállalkozások igényei alapján születtek a gazdaságvédelmi és újraindítási intézkedések, de ennek köszönhető az is, hogy sikerült megakadályozni Budapesten az iparűzési adó megemelését.

– A válság elhárításában és a növekedés újraindításában jelentős szerepet játszik, hogy a kormány egy éve heti rendszerességgel egyeztet az érdekképviseletekkel, kamarákkal, szövetségekkel – mondta sajtótájékoztatóján György László. Az Információs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára jelezte: sokak életét nehezíti meg a jelenlegi helyzet, mégis eredményesebb a magyarországi védekezés, mint sok másik országban. Ez megmutatkozik a foglalkoztatási és a beruházási adatokban is. Decemberben annyian dolgoztak, mint a válság előtt. Januárban pedig arányaiban annyival kevesebben, mint amennyien hazatértek külföldről. A munkanélküliségi mutató az öt legjobb között van az unióban, míg a beruházási ráta 2020-ban nálunk volt a legmagasabb. Ez utóbbi középtávon hozzájárul ahhoz, hogy újra lendületet vegyen a felzárkózás a fejlettebb államokhoz.

– A különböző intézkedések több mint 1,6 millió ember munkahelyének megvédéséhez, létrejöttéhez járultak hozzá – emelte ki az államtitkár. György László hangsúlyozta: a térségben egy évvel ezelőtt Magyarország volt az első, ahol a kormány és a gazdasági érdekképviseletek egy asztalhoz ültek, hogy mielőbb megszülessenek a célzott lépések.

– A gazdaság sikeres újraindítását a védelem alapozta meg, mostantól egyszerre védekezünk és támadunk. Ezért az egyeztető fórum is fennmarad – tette hozzá az államtitkár.

– Egy éve robbant be a krízis, ezért villámgyorsan tárgyalóasztalhoz ültünk a kormánnyal és munkacsoportokat hoztunk létre – mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett: ahogy telt az idő, kiderült, hogy lesznek iparágak – ilyen például a turizmus –, amelyek lélegeztetőgépre kerülnek. Más területek viszont még nyereséget is tudtak termelni, ez utóbbira példa az elektronikus kereskedelem.

– A vállalkozások észrevételei alapján tettünk javaslatokat (ilyen volt a többi között a likviditási problémák kezelése, valamint az ágazati és bértámogatások szükségessége) a kormánynak, amely ezeket figyelembe vette és beépítette a döntésekbe. Így állt össze a gazdaságvédelmi akcióterv – emelte ki a kamara vezetője. Volt, hogy éjszakába nyúltak az egyeztetések, így született meg a többi között a házhoz szállítást terhelő áfa csökkentése. A cégek is folyamatosan tájékoztatást kaptak a jogszabályváltozásokról, létrejött egy vállalkozói online piactér, de segítséget nyújtanak a nemzetközi helyzetet bemutató hírlevelek is.

– Az egyeztetéseknek olyan eredménye is volt, hogy megakadályoztuk azt a fővárosi elképzelést, amely az iparűzési adó megemelésével 75 milliárd forintot vett volna ki pluszban a budapesti cégek zsebéből – hangsúlyozta Parragh László. Sőt – tette hozzá –, a kisebb cégek iparűzési adóját meg tudtuk felezni. Már az érintettek kilencven százaléka jelezte, hogy ezzel élni is kíván.

A kamara vezetője jelezte: a kamatmentes gyorshitelt a jövőben több cég is igényelheti majd, az újabb körben szintén százmilliárdos keret áll rendelkezésre. Azok is segítséget kapnak, ahol visszaesett az árbevétel, de azok a vállalkozások is, amelyek a digitális világban tevékenykednek.

A krízisben a Széchenyi kártyaprogram új elemei is nagy segítséget nyújtottak, amely mögé a Magyar Nemzeti Bank biztosított fedezetet. Erről már Perlusz László beszélt. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára elmondta: néhány hét alatt kialakították az új konstrukciókat. A munkahelymegtartó program, a folyószámla- és beruházási hitel, a turisztikai kártya mind a vállalkozói igényekre reagált.

Ennek sikerét mutatja, hogy tavaly március óta ezermilliárd forintnyi támogatási kérelmet nyújtottak be a cégek, ebből 630 milliárd forintot már folyósítottak is.

– Ezek a lehetőségek visszaadták a reményt. Lehet hinni abban, hogy a válságnak vége lesz, és egészségesebb pénzügyi-gazdasági szerkezetben, a munkahelyeket megtartva lehet újra növekedési pályára állni – tette hozzá Perlusz László.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.