Éppen tíz évvel ezelőtt következett be azon földrengések egyike, amelyikre világszerte talán a legtöbben emlékeznek. A Japán keleti partjaitól mintegy 130 kilométerre, a Csendes-óceán alatt rendkívüli erejű, sekély fészkű földrengés 2011. március 11-én a Richter-skálán 9-es magnitúdót ért el, a felszabadult energia nagysága szempontjából pedig a valaha mért negyedik legnagyobb volt.
Nemcsak a rettentő ereje és az azt követő szökőár, hanem a nyomában bekövetkezett nukleáris baleset miatt is emlékezetes ez a földrengés. Közvetlenül a nukleáris baleset miatt nem történt haláleset, de ennek elkerülése érdekében több mint százezer embert evakuáltak.

Fotó: Reuters
A cunami mintegy ötszáz négyzetkilométeren rombolta le a településeket, sodorta el a házakat, utakat, hidakat, vasutat, okozott súlyos károkat a közművekben, és csaknem húszezer emberéletet követelt.
Tartalékkal tervezés
A földrengés időpontjában a fukusimai atomerőmű hat forralóvizes reaktora közül a 4-es, 5-ös és 6-os karbantartás miatt nem működött, viszont az üzemelő 1-es, 2-es és 3-as reaktor a rengések kezdetekor automatikusan, az előírásoknak megfelelően leállt, ahogyan az ország észak-keleti részén lévő többi atomerőmű is (Onagava, Fukusima Daini, Tokai). A földrengés által okozott vízszintes talajfelszíni gyorsulás ugyan kismértékben meghaladta a térségben lévő atomerőművek tervezési alapjában szereplő méretezést, de nem tudni arról, hogy ez érdemi technológiai károsodáshoz vezetett volna, hiszen a méretezést megfelelő mérnöki tartalékkal végezték.

Fotó: Reuters
A Fukusima Daiicsit az 1960-as években tervezték, a szökőárvédelmet az akkori tudományos ismeretekkel összhangban elfogadhatónak tartották.
De 18 évvel a katasztrófa előtt új számítások jelentek meg a lehetséges legnagyobb földrengésről és a telephelyet érintő 15,7 méteres szökőár valószínűségéről. Ez az ismeret nem vezetett jelentős intézkedésekhez az atomerőműben.
A leállásokat követő 55. percben a földrengés által kiváltott, 14-15 méter magasságú szökőár érte el a fukusimai létesítményt, jóval átlépve a legfeljebb 5,7 méteres hullámokra tervezett védőgátakat. A szökőár súlyosan megrongálta a telephely berendezéseit, tönkretette a tengervízszivattyúkat, a tartalék dízelgenerátorokat, a reaktorok hűtőrendszerét, valamint elárasztotta a komplexum alsó szintjeit.