Még nem pörgött fel a kiskereskedelmi forgalom

Januárban fél százalékkal többet költöttek a fogyasztók, mint decemberben, ám 2020 első hónapjához képest ennél nagyobb csökkenést mért a statisztikai hivatal.

Nem tudja a vevő, hogy gyakran fiktív cég által létrehozott oldalon próbálkozik Fotó: 123RF

– Az idén januárban nominálisan csaknem 940 milliárd forintot költött el a lakosság a kiskereskedelmi üzletekben, hasonlóan az egy évvel korábbi értékhez, ami azt mutatja, hogy a költekezési kedv nem lassult – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

A KSH jelentése szerint az előző hónaphoz viszonyítva januárban fél százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Cseresnyés Péter kiemelte, Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom több mint nyolcvan hónapon át dinamikusan nőtt, ez a tendencia 2020 januárja után a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A járványt követően azonban arra számítanak, hogy az emberek pótolják az elhalasztott – főként tartós fogyasztási cikk – vásárlásaikat, ezáltal pedig a kiskereskedelmi forgalom újra bővülhet.

– A várakozásoknak megfelelően csökkent januárban a kiskereskedelmi forgalom. Ehhez hozzájárult a magas bázis időszaki adat mellett az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a vírustól való félelem, illetve a munkanélküliség emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a romló jövedelmi helyzet – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtökön közzétett adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: az eséshez érdemben hozzájárult az üzemanyag-kereskedelem csökkenése, amelyet az utazások számának mérséklődése, illetve az otthoni munkavégzés gyakoribbá válása magyaráz.

– Februárban a tavalyi felvásárlások, illetve a fennmaradó korlátozások miatt még a forgalom csökkenésére számítunk, míg áprilisban már növekedés várható a tavalyi alacsony bázis miatt – jelentette ki Regős Gábor, hozzátéve, hogy a márciusi dinamika az intézkedések, illetve a vírushelyzet fényében kérdéses.

Az év első hónapjában az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly januárhoz viszonyítva

az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt,

a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,2 százalékkal csökkent,

az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,5 százalékkal csökkent.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent.

Jóval kevesebb üzemanyag fogyott, mint decemberben
Fotó: Teknős Miklós

Nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (9,2 százalékkal), ugyanakkor a forgalom volumene csökkent

a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (8,2 százalék),

a bútor-, műszakicikk- (13 százalék),

a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (14 százalék),

a textil-, ruházati és lábbeli- (21 százalék),

valamint a használtcikküzletekben (24 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő

csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 36 százalékkal bővült.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,5 százalékkal, a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 26 százalékkal csökkentek.

Idén januárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt. Ebből

48 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,

37 százalék a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,

15 százalék pedig az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott.