Áprilisban javult a konjunktúraérzet

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2021. áprilisi felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete kismértékben javult az előző hónaphoz képest. Felmérésünk eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében –10,1, a vállalkozások esetében pedig –12,1 ponton alakult. A konjunktúraérzet tehát mindkét csoport esetében javult, és míg a vállalkozások esetében visszakorrigált a korlátozások szigorítása előtti, februári szintre, addig a háztartásoknál még alatta marad. A korlátozások kismértékű enyhítése tehát már valamennyire megmutatkozik a konjunktúraérzeten, de annak számottevő javulása csak további lazítások, illetve a gazdaság teljes újraindítása után várható – olvasható a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

A baloldali félelmekkel ellentétben nem rontotta a járványhelyzetet a teraszok megnyitása Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI

A vállalati felmérés eredményei szerint mind a négy alindex értéke javult áprilisban, bár a javulás mértéke eltérő volt.

A legjelentősebb javulást az iparági környezet megítélése érte el, értéke 12,9-ről 19,2-re változott. Így továbbra is ezen alindex megítélése a legkedvezőbb. A második legnagyobb javulás a gazdasági környezet alindex esetében történt, –25,7 pontról –20,4 pontra, bár továbbra is ennek megítélése a legnegatívabb. A termelési környezet és az üzleti környezet megítélése hasonló mértékben javult áprilisban: az előbbi –15,5 pontról –13,5 pontra, míg az utóbbi –17,4 pontról –15,0 pontra.

Vállalati konjunktúraindex
Fotó: Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A vállalati felmérés esetében márciushoz képest a legnagyobb javulás a következő 12 hónap gazdasági folyamatainak a megítélésében zajlott le. Az előző havi 18,5 százalék után már csak 12,5 százalék vár jelentős, míg 23,6 százalék után 18,9 százalék számít kismértékű romlásra. Kismértékben, 19,6 százalékról 21,9 százalékra nőtt a változatlanságot várók aránya, míg jelentősen, 25,9 százalékról 35,1 százalékra a kismértékű javulásra számítóké. Jelentős javulást az előző havi 5,8 százalék után a válaszadók 7,3 százaléka prognosztizál.

Lakossági konjunktúraindex
Fotó: Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A legnagyobb, bár nem jelentős mértékű romlás a beruházási szándékokban jelenik meg – ezt az elhúzódó korlátozások és ennek nyomán az érintett vállalatoknál fellépő forráshiány magyarázza. A márciusi 41,8 százalék után áprilisban 42,3 százalék nyilatkozta, hogy biztosan nem, 16,4 százalék után 19,5 százalék, hogy valószínűleg nem, 9,1 százalék után pedig 7,9 százalék, hogy inkább nem hajt végre beruházást. Azaz a valamelyik nem választ adók aránya 67,3 százalékról 69,6 százalékra emelkedett. Az igen válaszok esetében az inkább igen válaszok aránya 8,1 százalékról 10,0 százalékra nőtt, a valószínűleg igen válaszoké 14,9 százalékról 11,3 százalékra, a biztosan igen választ adóké pedig 8,2 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Ezek alapján tehát a valamelyik igen választ adók aránya 31,2 százalékról 28,9 százalékra mérséklődött.

A beruházási hajlandóság növekedéséhez a vállalatok jövedelmi helyzetének, valamint a gazdasági helyzet megítélésének a további javulására van szükség, amelyre a korlátozások feloldását követően lehet számítani.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozóknak és az elemzőknek információt adjon a gazdaság aktuális és a közeljövőben várható folyamatairól. Az intézet 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet.

Havi rendszerességű felmérésükben ezer vállalatvezetőt, illetve ezer felnőttkorú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak.

Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

(Borítókép: A tavaszi újranyitáskor a kormány eltörli a teraszok után az önkormányzatoknak fizetendő közterület-használati díjat Fotó: MTI/Balázs Attila)

A felmérés IDE kattintva érhető el.