Évszázados a tudásunk a rádiójelekről

Mi lesz az egyenlege annak, ha a hatékonyabb technológiát a korábbinál jóval több adat küldésére használjuk? Erre is létezik már előrejelzés, amelyet Mácz Ákos, az 5G-koalíció szakmai vezetője ismertetett lapunkkal. A szakértővel a Magyar Tudományos Akadémia 5G-ről közzétett állásfoglalása apropóján beszélgettünk.

A nemzetközi szakvélemények, ezen belül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjával egybecsengő véleményt publikált az ötödik generációs mobiltechnológia, az 5G környezeti és egészségügyi hatásairól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A munkabizottság megállapításairól Mácz Ákost, az 5G-koalíció szakmai vezetőjét kérdezte a Magyar Nemzet.

– Nem állt váratlan megállapítás az MTA állásfoglalásában, amelyet azonban rendkívül fontos mérföldkőnek tartunk. Az 5G-koalícióban célunk, hogy hitelesen, tudományos tényekre alapozva tájékoztassuk a szélesebb közvéleményt az 5G környezeti és egészségügyi kérdéseiről. Ennek kapcsán például létrehoztuk az 5G.hu oldalt, amelyen bemutatjuk a technológia világát; hogyan alakítja át a mindennapjainkat akár magáncélú, akár ipari, gazdasági megközelítésből. Ezek között külön fejezetet szántunk az 5G egészségügyi és környezeti hatásainak leírására, amelyben számba vettük a nemzetközi hivatalos szervek, illetve a tudományos csoportok álláspontját – mondta a szakértő. – Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a koalíció tagja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az MTA is – fűzte hozzá.

Szerverszoba szolgálja ki az új technológiát, ami a gyorsasága miatt rövidebb ideig használja az elektromágneses hullámokat
Fotó: DPA/Boris Roessler

Mácz Ákos felidézte, hogy az elektromágneses hullámokat több mint száz évvel ezelőtt állította szolgálatába az emberiség; használjuk a repüléshez, a radarokhoz, a meteorológiához, a hadseregben és a hírközlési területeken is, de lehetne még hosszan folytatni a sort.

– Több mint harminc éve már a mobiltávközlésben is használjuk, amely terület pedig azóta is a legkutatottabbak között van a WHO adatai alapján. A témában 25 ezer tudományos publikáció született, ezek alapján alakította ki a WHO is az álláspontját, amely szerint a nagyon szigorúan meghatározott egészségügyi határértékek alatt nem kockázatosak az elektromágneses hullámok – ismertette a szakmai vezető.

Miután az 5G-vel lényegesen gyorsabb az adatátvitel, egyúttal viszont rohamosan növekszik a mobilhálózatokon cserélt információ mennyisége, adódik a kérdés: mi lesz az egyenlege e két, egymással ellentétes hatású folyamatnak?

– A modellezések eredményei azt mutatják, hogy olyan, nagyságrendbeli ugrás következik be az 5G-technológia használatával, amelyben a rendelkezésre álló kapacitás, sebesség és válaszidő a folyamatosan növekvő adatigényt bőven ki tudja majd szolgálni. Ez az előttünk álló évtizedre vonatkozik, majd várhatóan jön az újabb generációváltás, megjelenik a 6G – vetítette előre Mácz Ákos.

Hangsúlyozta: az adatok gyorsabb célba érésének az is pozitív hozadéka, hogy kevesebb ideig kell a kapcsolatnak élnie egységnyi adatmennyiség továbbítására, tehát rövidebb ideig kell használni az elektromágneses hullámokat, így csökken az adatközlésre felhasznált energia.

A szakértő megemlítette azt is, hogy az 5G-nél használt magasabb frekvenciákhoz sűrűbb hálózatokat kell kiépíteni, de a sokkal jobb adatkapcsolatnak köszönhetően kevésbé intenzíven kell használni az elektromágneses hullámokat, alacsonyabb teljesítményre, jelerősségre lesz szükség. A jelerősséget pedig nem szabad összekeverni a frekvenciával. Az egyes frekvenciatartományokat a különböző típusú közutakhoz lehet hasonlítani, a jelerősséget pedig az autók sebességéhez (ha feltesszük, hogy bármilyen úton bármekkora sebességgel haladhatnak a járművek). A jelerősség pedig nem erősebb az 5G használatakor, mint a korábbi generációknál, sőt ahogyan az MTA állásfoglalása is aláhúzza: az embert érő terhelés várhatóan nem lesz magasabb.

Mácz Ákos szerint a megnövekedett adatközlési igényeket bőven ki tudja szolgálni az új technológia a következő évtizedben
Fotó: 5GKoalició.hu

– A felesleges jelszórás csökkentésére az 5G az úgynevezett sugárnyalábolás megoldását használja, ami azt jelenti, hogy célirányosan szolgálja ki az adott végpontot a jeladó, egyenes kapcsolatot hozva létre. Az eddigi generációknál az antenna 360 fokban szórta szét a jeleket, éppen ezért sok volt a felesleges szórás – magyarázta az 5G egy további lényeges tulajdonságát Mácz Ákos.

A több mint száz év során felhalmozott tapasztalat, és különösen az elmúlt harminc év, valamint az 5G-vel kapcsolatos kutatások sokaságának ellenére az MTA és az 5G-koalíció álláspontja is az – összhangban a nemzetközi irányvonallal is –, hogy továbbra is, folyamatosan érdemes és szükséges vizsgálni a technológia egészségügyi és környezeti hatásait. Mácz Ákos szerint biztonságérzetet adhat mindannyiunknak, hogy a kutatók nem vonulnak vissza, hanem folyamatosan monitorozzák az 5G-t. Hozzátette: az NMHH huszonöt éve méri az elektromágneses kitettséget, évente négyszáz mérést végeznek el, és ez idáig egyetlen alkalommal sem regisztrálták a határérték túllépését.