– A tavaly márciusban kirobbant koronavírus-járvány előtt még sokan attól tartottak, hogy a MÁP Plusz állampapír „kannibalizálja” a piacot, a 2020. évi tavaszi események azonban aztán egy csapásra rácáfoltak a várakozásokra. A pandémia első hullámában, a koronavírus okozta bizonytalanság miatt a lakosság a likvidebb eszközök felé fordult: átmenetileg megugrott a készpénzkereslet, majd rögtön utána elindult a könnyen mobilizálható bankbetétek bővülése is. Ez utóbbi tendencia az év hátralévő részében is többnyire jellemző maradt – jelentette ki Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója a Portfólió.hu hírportál szerdai konferenciáján. Kitért arra is, hogy
tavaly tavasszal az állampapír-kereslet csak átmenetileg csökkent, a befektetési jegyek eladása viszont jelentős volt, a tőzsdék visszaesése pedig sokaknak beszállási pontot jelenthetett.
Az MNB adatai szerint 2020-ban a magyar piac szereplői mintegy 4100 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tettek félre, s 2900 milliárdra rúgott a nettó megtakarítás mennyisége. Ezekkel a számokkal európai összevetésben is kiemelkedő szintet értünk el. A szakember szerint ennek két oka is volt: egyfelől a tavaszi karantén időszakában gyakorlatilag nem tudtuk elkölteni a pénzt, másfelől az óvatosság is a gyűjtögetésre sarkallta az embereket.

Fotó: Teknős Miklós
– A járvány egyes hullámai idején azonban eltérően alakultak a befektetési irányok – mutatott rá Kuti Zsolt. Így a koronavírus-járvány 2020 őszén indult második hulláma idején már nem volt jellemző a megtakarítások további gyarapítása, ahogyan a szeptembertől kezdődő időszak nem befolyásolta a lakossági állampapír keresletének nagyságát sem. Annak szerkezetében ugyanakkor volt némi változás: a heti MÁP Plusz értékesítés a nyárinál alacsonyabb szinten stabilizálódott, a PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) iránt növekedett az érdeklődés, ami az inflációs várakozások alakulásával állhat összefüggésben, illetve az 1MÁP (Egyéves Magyar Állampapír) esetében erősödő megújítás mellett lassult az állomány leépülése. – A folyamatok összevetésekor azonban
nem elhanyagolható szempont az sem, hogy míg a az első hullám során az állampapírokat a lakosság főként fizikai értékesítőpontokon keresztül vásárolhatta (volna) meg, a második hullám idejére már jobban kiépültek a bankoknál is az online értékesítési csatornák
– jegyezte meg az MNB igazgatója. – Vagyis a tavalyi visszaesés jelentős mértékben annak is betudható, hogy a lezárások miatt az emberek nem tudtak hol állampapírt venni – fűzte hozzá Kuti Zsolt.