Ritka a jó juhász manapság, mint a fehér holló

Nem könnyű az állattartás területén munkaerőt találniuk a gazdáknak, a juhok mellé pedig majdhogynem lehetetlen. Részben a sokszor szinte 24 órás, kemény munka miatt nincsenek komoly jelentkezők, de gondot jelent az is, hogy a munkáltatók sokszor nem igazán tudnak versenyképes fizetést ajánlani, mert ehhez a gazdaságok jellemzően nem termelnek elegendő hasznot.

Helyt kell állni akár elletésnél, akár egyszerűbb állatorvosi beavatkozásnál is Fotó: Lang Róbert Forrás: Somogyi Hírlap

– Kénytelenek vagyunk hét-nyolc ezer forintot fizetni mázsánként a kukoricáért, így az egész birkaállomány ér annyit, amennyi takarmányt megettek. Így nehéz megélni – teszi hozzá.

Cél a józan munkaerő

Keresnek juhászt a Hortobágyi Nemzeti Park területére is. A hirdetésben kiemelik, hogy család esetén szolgálati lakás rendelkezésre áll Balmazújvároson, bér pedig itt is megegyezés szerint. A hajdúdorogi gazdával folytatott beszélgetés után már értjük, ­miért kötik ki: a józan életmód elvárás. Az állásajánlatban feltüntetik továbbá, hogy a munkát teljes munkaidőben kell végezni, és leírják azt is, hogy a tevékenység iskolai végzettséget nem igényel, ugyanakkor három-öt év tapasztalatot elvárnak a jelentkezőtől.

– Családi gazdaságunkba keresünk állatgondozó munkatársat, elsősorban legeltetési feladatokra, egész éves, bejelentett munkavégzésre. Házaspárok jelentkezését is várjuk, szolgálati lakást biztosítunk – szól egy másik hirdetés, amelyet a tahitótfalui Magyar Zsombor adott fel. A családi gazdaság alapjait a férfi édesapja, a szintén orvos végzettségű Magyar Gábor rakta le három évtizeddel ezelőtt.

– Valóban nagyon nehéz az állatok mellé jó gondozót találni, és ez még inkább igaz a juhászokra. Jószerivel csak kényszermunkaerő jelentkezik a hirdetésekre, olyan, aki máshol nem kap állást. Pedig pásztornak lenni egy szakma, amit jól kell tudni csinálni, nem elég csak álldogálni az állatok mellett. Az ehhez szükséges tudást nem lehetetlen megszerezni, de iskolapadban nem lehet rá szert tenni – jegyzi meg Magyar Zsombor.

Kényszerből gépesítenek

A férfi elmondja, a mai utánpótlás nagy része, aki kikerül a technikumból, nem az állatok, hanem a nagy gépek szeretete miatt tanul agrárvonalon. Magyar Zsombor ugyanakkor úgy véli, hogy a gépesítéssel az ügynek elveszik a lelkét. Szavai szerint az egésznek az lenne a lényege, hogy ember és állat kapcsolatban legyen egymással, és egymásrautaltságban éljék az életüket az Isten tenyerén.

– A kilencvenes években még lehetett becsületes embereket találni, akik ha nem is voltak gyakorlott szakemberek, de legalább szorgalmasak voltak, ám ezek az idők elmúltak. Később Székelyföldről jött megfelelő munkaerő, de mára már onnan sem a becsületesek jelentkeznek dolgozni. Ha pedig mégis jön egy-két fiatal, az előbb-utóbb saját gazdálkodásba kezd. Így minket is rávisz a kényszer, hogy a korábban pásztoroltatva legeltetett területeket körbevegyük villanypásztorral vagy vadhálóval, és juhász nélkül tartsuk az állatokat – fejti ki. Magyar Zsombor azt tartja igazán furcsának: emberek tömegével jelentkeznek biztonsági őrnek, hogy az üzletekben ácsorogjanak, de nem kívánkoznak a jószág mellé, madárcsicsergésben, jó levegőre. Pedig az utóbbi munka valóban sokkal érdekesebb és egészségesebb.