Négy kategóriába sorolja a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat egy új jogszabálytervezet az alapján, hogy milyen kockázattal bírnak az emberi biztonságra. Az Európai Bizottság által publikált dokumentum azt hivatott garantálni, hogy az európai emberek bizalommal viseltessenek a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránt. Ahogyan Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a fogalmazott: – A mesterséges intelligencia eszköz, nem pedig cél. Ez a technológia évtizedek óta létezik, de a számítástechnikai fejlődésnek köszönhetően kapott új lendületet. Ez hatalmas lehetőségeket rejt magában olyan területeken, mint az egészségügy, a közlekedés, az energetika, a mezőgazdaság, az idegenforgalom vagy a kiberbiztonság. A mesterséges intelligencia számos kockázatot is rejt magában.
A biztos hozzátette, hogy a rendeletnek célja az is, hogy az MI használatakor Európában ne sérüljenek értékeink és szabályaink, de kiaknázhatók legyenek a technológia nyújtotta ipari lehetőségek. A terv szerint a rendeletet valamennyi tagállamban azonos módon, közvetlenül kell alkalmazni, amit az illetékes nemzeti hatóságok felügyelnek. Ezek munkáját segítené egy majdani, a témakörrel foglalkozó európai testület.
Elfogadhatatlan kockázatnak, ezért tiltottnak minősülhet majd olyan MI-rendszerek alkalmazása, amelyek egyértelműen veszélyeztetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait. Ezek olyan alkalmazások, amelyek megkerülik a felhasználók szabad akaratát úgy, hogy manipulálják az ember viselkedését. A tervezet szerint például hangasszisztens-szolgáltatással felszerelt játékokról van szó, amelyek a kiskorúakat veszélyes viselkedésre ösztönözhetik, illetve olyan rendszerekről, amelyekkel a kormányok az állampolgárokat értékelhetik, vagyis lehetővé teszik az úgynevezett társadalmi pontozást. Ilyen kreditrendszer egyébként már évek óta élesben fut Kínában.
Fotó: Jason Lee / Reuters
Magas kockázatú besorolást kaphatnak a kritikus infrastruktúrák területén alkalmazandó MI-technológiák. Itt példaként a közlekedést említi a bizottsági közlemény. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a villamosenergia-hálózatok kiegyensúlyozásához egyre terjednek a tanuló algoritmusok, és Európa-szerte egyre több ilyen rendszert építenek ki. Az áramszolgáltatás kritikus infrastruktúrának minősül, ám épp ezen algoritmusok nélkül jóval nehezebbé válna a megújuló energiaforrások zökkenőmentes rendszerbe illesztése.
Idetartozik még egyebek mellett az oktatás és szakképzés területén a vizsgák pontozása, a robotsebészet alkalmazásai, a munkaerőpiacon használt önéletrajz-válogató programok, az automatikus hitelbesorolás, vagy éppen bűnügyeknél a bizonyítékok megbízhatóságának értékelése csak úgy, mint az igazságszolgáltatás területe általában.
