A járvány ellenére nőtt a beruházások volumene

Az új uniós költségvetési ciklus beindulása előbb-utóbb jelentős forrásokat biztosíthat a beruházások végrehajtásához.

Csorna, 2020. december 16. Az útkezelő munkatársai terelőbólyákat távolítanak el az M85-ös gyorsforgalmi út csornai lehajtónál 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

„A beruházások volumene az első negyedévben kismértékben növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az éves alapú volumenváltozást bázishatás nem magyarázza, mivel tavaly az első negyedévben a beruházások még nem akadoztak jelentős mértékben, akkor a volumen stagnált. Az első negyedéves adat tehát bár nem jelenti a beruházási volumen jelentős növekedését, de a beruházások magas szinten tartózkodását igen” – kommentálta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának a vezetője a Központi Statisztikai Hivatal idei, első negyedévről kiadott jelentését.

E szerint 2021 első három hónapjában folytatódott az előző negyedévben elkezdődött növekedés, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához, illetve – szezonálisan kiigazítva – fél százalékkal az előző negyedévhez képest. Az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, eközben viszont a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari és az infrastrukturális fejlesztések visszafogták, az ingatlanügyletek és a kereskedelmi beruházások növelték a nemzetgazdasági teljesítményt a hivatal értékelése szerint.

Az ingatlanügyletek élénkítették a nemzetgazdasági teljesítményt
Fotó: Bach Máté

Ahogyan Regős Gábor fogalmazott: „Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló olcsó források bősége ellenére a vállalkozásoknál a beruházások volumene csökkent, és ezt csak az állami beruházások felpörgetése tudta ellensúlyozni. A következő negyedévekben a gyenge bázis miatt a beruházások éves alapú volumenindexe jelentős bővülést mutathat. A közös uniós hitelfelvétel, illetve az új uniós költségvetési ciklus beindulása előbb-utóbb jelentős forrásokat biztosíthat a beruházások végrehajtásához, így összességében arra számítunk, hogy a beruházások ebben az évben a gazdasági növekedést pozitívan befolyásolják majd.”

A beruházási teljesítményérték

53,3 százalékát képviselő építési beruházásoké egy százalékkal csökkent,

a 45,5 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké hét százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyt képviselő, a beruházások 27 százalékát adó feldolgozóipar fejlesztései 10,1 százalékkal mérséklődtek a magas bázishoz képest, így ez a terület 3,2 százalékponttal visszafogta a beruházások volumennövekedését.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések ötödét megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye támogatta leginkább, 2,2 százalékponttal a beruházások növekedését.

A meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő növekedésének köszönhetően a terület beruházási teljesítménye 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 18,8 százalékos emelkedés bázisán. Szintén jelentős mértékben, 0,9 százalékponttal emelte a beruházások növekedését a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 16,4 százalékos volumennövekedés, az egy évvel korábbi 10,2 százalékos visszaesést követően. Itt számottevően bővültek a kiskereskedelmi üzletek fejlesztései.

A szállítás, raktározás beruházási volumene negyedik negyedéve csökken, az előző negyedévinél is nagyobb ütemben, 15,7 százalékkal esett vissza továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése miatt. Ez a terület két százalékponttal csökkentette a beruházások volumenbővülését.

A negyedik negyedéve tart és a legsúlyosabb volt a mezőgazdaság beruházások 26,3 százalékos hanyatlása az egy évvel korábbihoz mérve, amiben szerepe volt annak is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének a növekedését.

A tavalyi első három negyedévben 8,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, majd a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 4,8 százalékkal az előző negyedévhez mérve. Ezzel 3,8 százalékos lett a beruházások egész éves visszaesése 2020-ban az egy évvel korábbi rekordmagas bázishoz képest.