Folyamatosan nő a nemzeti vagyon 2010 óta

Az Orbán-kormány szétlopja az országot – hangzik mind gyakrabban a baloldalról. Az állítás valóságtartalmának megítéléséhez érdemes áttekinteni, miként alakult az elmúlt évtizedben az állami vagyon helyzete.

A hazai energetikai szektorban például 2010 óta megduplázódott a nemzeti vagyon aránya, 29 százalékról 59-re emelkedett. A korábbi privatizációs dömping után egészen 2011-ig kellett várni arra, hogy az energiaszektorban elkezdődjön a nemzeti tulajdon visszaépítése. A sokak számára emlékezetes esemény a Mol 21,1 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlása volt az orosz Szurgutnyeftyegaztól 500 milliárd forintért. A pakett 2009 elején került az orosz céghez az OMV-től, amely hosszas tulajdonszerzési küzdelmek után, az Európai Unió és a Mol vezetőségének ellenvetései miatt letett arról, hogy nagyobb részt szerezzen a magyar olajvállalatban. A huzavona folyományaként született meg a lex Molként elhíresült törvény, amely tíz százalékban korlátozta a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben.

A Mol 21,1 százalékos részvénycsomagját 2011-ben vásárolta vissza a kormány
Fotó: Kurucz Árpád

Jelentős lépéseket hajtott végre az állami tulajdonú MVM (illetve a napjainkra abba beolvadó NKM, korábban ENKSZ). Komoly közéleti visszhangot keltett például 2012-ben, amikor a német E.On földgáztárolóit és nagykereskedőjét (E.On Földgáz Storage Zrt. és E.On Földgáz Trade Zrt.) sikerült megvásárolni 264 milliárd forintért. A Főgáz is részben német tulajdonosnak hozta a hasznot egészen 2014-ig, amikor is az MVM megvásárolta 41 milliárd forintért az RWE-nél lévő 49,83 százalékos pakettet. A többségi csomag a fővárosi önkormányzaté maradt még fél évig, majd az is az MVM-hez került. A Főgázt ma MVM Nextnek hívják. Az MVM-csoport tagjaként vásárolta meg 2017-ben a Démász elosztótársaságot (nem hivatalos információk szerint 100-120 mil­liárd forintért) az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amely ezzel belépett az áramszolgáltatási piacra.

Az, hogy külföldi központú multinacionális vállalatok kezében voltak a stratégiai jelentőségű magyarországi vállalatok, nemcsak azért volt gond, mert a profitot kivitték az országból. A lakosságon csattant a profitorientált politikájuk, hiszen 2008 és 2010 között, az akkori gazdasági válság idején nemzetközi összehasonlításban is kiugró mértékben emelték a fogyasztói árakat. De meg kell jegyezni azt is, hogy nemcsak állami vállalatok, hanem magánkézben lévő energetikai cégek is szépen teljesítenek. Az Opus Global például az év elején állapodott meg a svájci központú MET-csoporttal arról, hogy 49,57 százalékos részesedést szerez a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.

– Azáltal, hogy 2010 óta az energiaszektor egyre nagyobb aránya kerül magyar kézbe, a multinacionális vállalatok helyét átveszik azok a szereplők, amelyek a profitcélok mellett más társadalmi elvárásokra is érzékenyek.

A tendencia tehát – amellett, hogy a szektorban megtermelt profit nem hagyja el az országot – azért is kedvező, mert egy-egy nehéz helyzet esetén (amilyen a koronavírus-járvány is) az új tulajdonosokkal együttműködve az állam hatékonyabban képes megakadályozni a társadalom számára káros tendenciákat – mondta lapunknak korábban Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője.

Visszavétel

A kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a megkezdődő folyamat koordinációjáért Palkovics László felel – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken az MTI-vel. Az innovációs és technológiai miniszter 2021. június 1-jétől kormánybiztosként látja el kapcsolódó feladatait. A Gyurcsány-kormány a nemzeti önrendelkezést csorbító sokadik lépésként 2005-ben engedte át egy külföldi vállalkozásnak a repülőtér üzemeltetését és majdnem minden ebből származó bevételt – idézi fel a minisztérium közleménye. Az értékesítésről mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy ellentétes Magyarország stratégiai érdekeivel, és rendkívüli mértékben megnehezíti az utasok kiszolgálásának színvonalát emelő fejlesztéseket – írták.

Nemcsak a közműszolgáltatások terén, hanem az áruszállításban is elindult az állami visszavásárlás folyamata, igaz, nem minden esetben született megállapodás. A Gyurcsány-kormány működése idején, 2008 januárjában zárult a magyar privatizáció történetének egyik legvitatottabb magánosítási folyamata, a MÁV Cargo Zrt. eladása. A vevő, az osztrák állami vasútvállalat (ÖBB) több másik pályázó ellen licitálva 102,5 milliárd forintot fizetett a MÁV árufuvarozó leányvállalatáért – idézte fel még 2018 elején a Magyar Idők. A MÁV a korabeli pia­ci viszonyok között magas árat kapott a cégért, azonban a magyar állami vasúttársaságnak, illetve a gazdaságnak máig hiányzik a jelentős üzleti eredményt hozó fuvarozócég, amelynek utódja, a Rail Cargo Hungaria a hazai vasúti áruszállítási piac legnagyobb szereplője. A magyar kormány 2010 után több alkalommal kezdeményezett tárgyalásokat a Rail Cargo Hungaria (RCH) tulajdonrészének megvásárlásáról, ezek egy része a nyilvánosság kizárásával zajlott. Tavaly február­ban már közel volt a megállapodás – közölte lapunkkal Kovács Imre, az RCH elnöke, azonban mégsem született üzlet.

Az államnak kellett közbeavatkoznia a MÁV egykori dunakeszi karbantartó bázisa érdekében is. Az orosz Transmashholding résztulajdonában álló TMH Hungary Invest összesen 12,5 milliárd forintot fizetett a magyar államnak a Dunakeszi Járműjavítóban (DJJ) lévő kilencvenszázalékos tulajdonrészéért és az ingatlanért – írta meg tavaly augusztusban a Magyar Nemzet. A járműjavító ezzel részese lett egy hatalmas vagongyártási projektnek, ugyanis a TMH 1300 személykocsit szállít az egyiptomi vasútnak, és a járművek több mint fele Dunakeszin készül. A DJJ a rendszerváltozás idején a MÁV százszázalékos tulajdonában volt. 1996-ban az Adtranz 39 százaléknyi tulajdont szerzett a társaságban. 2001 februárjában a DaimlerChrysler GmbH eladta a Bombardiernek az ­Adtranzot. Miután a kanadai cég tulajdonában nem volt sikeres a dunakeszi gyártelep, 2014. szeptember 19-én a magyar állam visszavásárolta a cég többségi részét.

A hajózási vállalatokat sem kerülte el a Gyurcsány-éra magánosítási buzgalma. A Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 1994. január 1-jén alakult, mint a Mahart Magyar Hajózási Rt. százszázalékos tulajdonú társasága. A szocialista kormány felügyelete mellett a 2008-as évben lezárult privatizációt követően a társaság 84 százalékának tulajdonosa a Masped Zrt. lett. A 2010-es kormányváltást követően, 2013 októberében vásárolta vissza az állam.