Értékelik a fogyasztók a megerősített védelmet

Az elmúlt időszakban számos lépést tett a fogyasztóvédelem a magyar vásárlók hátrányos megkülönböztetésének felszámolásáért, az eddigi eredményekről az innovációs minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára számolt be lapunknak. Cseresnyés Péter kiemelte: a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a fogyasztók egyre inkább azt tapasztalják, hogy több lehetőség szolgálja a biztonságukat, a vagyoni érdekeik védelmét, miközben erősebben érvényesülnek a jogaik.

20200312 Budapest Illusztráció bevásárlás Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

– Rövidesen nagyot lépünk előre az unióban élharcosként kezelt kettős minőség kérdésében, amelynek piaci jelenlétére néhány éve viharos esetek derítettek fényt hazánkban. Szigorításról döntöttek a jogalkotók, megnyugodhatnak a vásárlók?

– Elfogadhatatlan bármilyen hátrányos megkülönböztetés aszerint, hogy egy terméket melyik országban árulnak. Függetlenül a vásárló állampolgárságától, az értékesítés helyétől, minden uniós fogyasztó alapvető joga, hogy a másutt azonos néven kínált termékkel megegyező minőségű áruhoz jusson. Azon dolgozunk, hogy a kettős minőség jelenségét végérvényesen felszámoljuk. Hazánk 2017-ben az elsők között kezdeményezte a közös fellépést az EU-ban a káros gyakorlat ellen – két évvel később egy uniós irányelv kimondta, hogy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül a kettős minőség.

Próbavásárlásokkal is ellenőriznek a hatóság emberei
Fotó: Mirkó István

A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről ugyanis a vásárlót tájékoztatni kell. Az új irányelvet a magyar parlament a jogi átültetés határideje előtt egy évvel, tavaly decemberben ellenszavazat nélkül építette be a nemzeti szabályozásba, ez 2022. május 28-án lép hatályba. A hatóságok ekkortól szankcionálhatnak, vagyis véget érhet a magyarok hátrányos megkülönböztetése. A hatályba lépésig szóló másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel előzhetik meg a jelenséget, ehhez a fogyasztóvédelem jelzi, hogy a majdani bírság elkerülése érdekében hogyan változtassanak a gyakorlatukon.

– Mekkora visszatartó ereje van ennek? Vagy meg kell várni, amíg élessé válik a bírságolási gyakorlat?

– A kettős minőség tilalom betartásán a hatóságok folyamatosan őrködni fognak. A bírság a gyártó árbevételének öt százalékát is elérheti majd, a multicégek esetében akár ötszázmillió forintos büntetés is előfordulhat. E tekintetben

– mivel kormányzati stratégiai célról van szó, és a vállalkozások bőségesen elegendő felkészülési időt kaptak – akkora nagyságrendű bírságok várhatók, amelyeknek érdemi visszatartó erejük van.

A jelenséget kutató összehasonlító vizsgálatok egyértelműen indokoltak, ezt a munkát már meg is kezdtük. Az élelmiszereknél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el, míg az egyéb termékek, például a háztartás-vegyipari és kozmetikai árucikkek vizsgálatát az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma végzi. Utóbbi az idén eddig 420 különböző termékmintát vett górcső alá: a termékpárok 34 százalékában találtak a magyar boltokban kaphatónál jobb minőségű, nagyobb hatóanyag-tartalmú vagy több információt tartalmazó nyugat-európai terméket.

– Nem biztos, hogy a vásárló észreveszi az üzletben a beltartalmi különbségeket, de gyakran már a csomagoláson lévő feliratok is hiányosak vagy országonként eltérnek. Ez is tisztességtelen gyakorlatnak számít?

– Bizony, nemcsak az összetételnél lehet kettős minőség, hanem a termékcímkék és a csomagolások terén is megállapítható, ha egy tagállam fogyasztói információhiány miatt hátrányba kerülnek.

Semmilyen észszerű érvvel nem indokolható, ha egy német vagy osztrák állampolgár több tájékoztatást kap ugyanarról az árucikkről,

mint egy magyar – sem a közérthetőség, sem az információtartalom tekintetében nem lehet hátrányos megkülönböztetés.

A forgalmazásban pedig akkor beszélhetünk kettős minőségről, ha egy termékcsalád nívósabb, mert például magasabb hatóanyag-tartalmú darabját hazánkban egyáltalán nem árusítják. Ilyenkor kereskedelmi szempontból kerülnek hátrányba a magyarok, hiszen nem tudják megvenni a jobb árucikket.

Több termékkörben találtak már kettős minőséget Fotó: Mirkó István

– A jótállás-szavatosságnál is létezik a jelenség: jellemző tapasztalat, hogy ugyanaz az áruházlánc például Németországban – a magyarországi értékesítési gyakorlatához képest – hosszabb jótállási időt, azonnali cserelehetőséget biztosít az ottani vásárlóknak. Ez is megváltozik?

– A módosítás előtt a jótállási rendelkezések 17 éven át voltak érvényben, holott a panaszok legnagyobb hányada ehhez kapcsolódik. 2020-ig minden termékre legfeljebb egy évre, miközben máshol – akár jogszabályi kötelezés nélkül is – ennek többszörösére szólt a jótállás. A magyarok jogérvényesítése a nyugat-európai vevőkhöz képest sokkal több időt és energiát vett igénybe, ha például egy termék meghibásodott, korábban a szervizelés hetven–száz napig is elhúzódhatott. A január óta érvényes rövidebb javítási határidők, a legfeljebb háromszori javítás utáni cserekötelezettség vagy a pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a tartós várakoztatástól.

Megszűnnek az időhúzó „javítgatások”, a végeláthatatlan szervizbe járások, alapvetően a fogyasztói igények visszautasításának esetei. A drágább termékek megfelelőségéért ráadásul már hosszabb ideig kell „jótállni”, ehhez

az unióban egyedülálló módon a termék árához igazodó, akár két-háromszoros időtartamokat állapít meg a magyar jogszabály.

A január elseje óta megvásárolt, tízezer és százezer forint közötti árucikkekre a továbbiakban is egy, a százezer forintnál drágábbakra viszont már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthetjük a jótállási igényt. A kereskedők életén is könnyítettünk: az elektronikus jótállási jegy szerepét a megfelelő adatok feltüntetése esetén akár az e-számla is betöltheti.

– Mutatkoznak már a korszerűsített jogszabály piaci hatásai?

– Folyamatosan monitorozzuk az új jótállási szabályok hatásait. A 44 százalékos tavalyi kifogásolási arány 2021 első felében 52 százalékra nőtt. Ehhez képest az országos ellenőrzés kedvező tapasztalata az, hogy a nagyobb forgalmat bonyolító áruházak, üzletláncok többnyire megfelelően járnak el. Azonban a boltok egy része sajnos még a több mint másfél évtizedes rendelkezéseket sem tartja be hiánytalanul, ezért egész évben ellenőriz a hatóság. Az új követelmények gyakorlatba ültetése érdekében folyamatos a párbeszéd a kereskedelmi-gyártói szektorral is.

– A pandémiával főszereplő lett az internetes kereskedelem. Viszont több olyan esetről jelent meg hír, amelyekben kérészéletű, kétes hátterű vállalkozások éltek vissza a vevők hiszékenységével. Hogyan alakítható a digitális térben a fogyasztói tudatosság?

– 2017-től kiemelten ellenőrizzük a webáruházakat, a jogsértő vagy megtévesztő piaci magatartásra gyorsan reagál a hatóság.

Nagy szükség van a vásárlói tudatosság és a bizalom erősítésére, a jogaik bővítésére az online térben is.

Az uniós szinten egyedülálló IT-laboratórium a honlapokon lévő tájékoztatások ellenőrzése mellett próbavásárlásokkal is jelen van, illetve a mobileszközökről elérhető applikációkat is vizsgálja. 2013-ban még magas volt a kifogásolási arány az e-piacon, de az időközben megemelt bírságösszegek és a folyamatos hatósági jelenlét miatt hatására az ismételt jogsértések száma csaknem a harmadára csökkent.

A tájékozódást a Jogsértőwebáruházak.kormány.hu adatbázis is segíti,

ahol könnyen rá lehet keresni azokra az értékesítő felületekre, amelyek jogsértést követtek el.

Az interneten is sok a panaszos ügy Fotó Bach Máté

Azt is feltüntetjük, ha a cég együttműködő volt, javította a korábbi hibát. Az biztos, hogy érdemes inkább magyar e-kereskedőtől vásárolni, mert panasz esetén itthon gyorsan tud segíteni a fogyasztóvédelem. Nem minden esetben kifizetődő lemondani erről a támogatásról az olcsóbb, harmadik országból történő rendelésért, amelynél az igények érvényesítése vagy a vásárlástól való elállás nehezebb, drágább, ha egyáltalán lehetséges.

Tavaly óta feltűntek a kizárólag

a vevők lehúzásának céljából néhány hétre létrehozott, később nyom nélkül felszívódó webshopok.

Az egyik ilyen több mint hatszáz vásárlótól csalt ki személyenként átlagosan negyvenezer forintot, ezzel százmilliót meghaladó bevételre tehetett szert. A jogsértés súlya miatt az ilyen ügyek rendőrségi hatáskörbe kerülnek; ezzel együtt fogyasztóként is sokat tehetünk a csalókkal szemben, ha tudatosan megválogatjuk, kire bízzuk, hol költjük el a pénzünket.