Európa kitiltaná a benzinmotorokat 2035-től

Egy hónapon belül nyilvánosságra hozza minden eddiginél szigorúbb kibocsátási szabályozását az Európai Bizottság. A Politico.com értesülése szerint 2035 után csak zéróemissziós – azaz tisztán villanymeghajtású – autó hozható majd forgalomba a kontinensen. Ami egyet jelent azzal, hogy a belátható jövőben a személyautó ismét a kiválasztottak közlekedési eszköze lesz.

Mintegy ezer új e-töltőpont létesülhet országszerte Fotó: Havran Zoltán

A közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkennie kell, ennek érdekében az EU 2035-re a szabályok drasztikus szigorítását tervezi – értesült a Bild.de. A cél korábban sem volt ambíció híján: 2030-ra 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás 2021-hez képest. A most érvényben lévő szabályozás (Euro 6) 95 gramm szén-dioxid-kibocsátást engedélyez kilométerenként – flottaszinten. De ez már nem elég a zöldek által nyomás alá helyezett uniós vezérkarnak. A bizottság legújabb tervezete, amelyet hivatalosan július 14-én nyújtanak be, a Politico értesülése szerint még nagyobb csökkentést szorgalmaz, 2030-ra a kitűzött célt, azaz a csökkentés mértékét hatvan százalékra kívánja emelni.

Zéró emisszió 2035

Csakhogy már ez sem elég. 2035-re

a jogalkotók tervei szerint a szén-dioxid-kibocsátást száz százalékkal csökkenteni kell. Vagyis az újonnan forgalomba helyezett autók egyetlen gramm szén-dioxidot sem bocsáthatnak ki.

Ez persze nem lehetséges benzin- és dízelmotorokkal, sőt a most favorizált full- és plugin hibridekkel sem – csak tisztán elektromos autókkal. Ha a tervezett határértékek hatályba lépnek, ez a belső égésű motorok tényleges betiltását jelenti a kontinensen. Csakhogy: jelenleg átlagosan jóval több mint tízmillió autót adnak el az EU-ban évente – amelyeknek ezután mind elektromosnak kellene lenni. Ám a töltési infrastruktúra valószínűleg nem lesz képes lépést tartani ezzel a növekedéssel. Végül is a töltőállomások hálózatának annyira sűrűnek kellene lennie, hogy bárki bármikor feltölthesse az elektromos autóját. Az EU bizottsága is tisztában van ezzel, ezért megfontolják az új szén-dioxid-célok összekapcsolását a töltő-infrastruktúra bővítésével.

Csak akkor tilthatják ki a hagyományos motorokat, ha mindenkinek jut elég töltési pont Fotó: Havran Zoltán

Kampányfogás az egész?

Elintézhetnénk a fentieket azzal, hogy 2035 messze van, a németországi választások pedig közel. A zöldek alaposan felkavarták a kampány állóvizét a közlekedést érintő javaslataikkal. Az, hogy az autópályákon bevezetnék az óránként 130 kilométeres sebességkorlátozást, innen, Magyarországról csak afféle mókázásnak tetszik. Ennél általánosabb kérdéseket vet fel a zöldek másik javaslata az üzemanyagok adójának jelentős emelésére. A kibocsátási szabályozás pedig csak látszólag szól a levegő minőségének a javításáról. Valójában

az autók árának a drasztikus emelése a cél – ennek jeleit már láthatjuk a magyar kereskedésekben is –, ami távlatilag a járművek számának csökkentését eredményezi.

Dugó dugó hátán

A zöldek törekvései mögött vannak észszerű megfontolások. A nagyvárosokban egyre több és szélesebb utat kell építeni a mozgó, és ugyancsak óriási területeket elvonni a zöldparkoktól az éppen álló gépkocsiknak. Az Egyesült Államok nyugati parti nagyvárosainak a példája mutatja, hogy

nem lehet a közúti infrastruktúra korlátlan fejlesztésével megoldani a mobilitást: minél több az út, annál több az autó, a dugó pedig csak növekszik.

Észszerű dolog a nagyvárosokban kötöttpályás infrastruktúra fejlesztésével átcsábítani az embereket az autóból, és sok európai nagyváros példája mutatja, hogy ez járható út.

De Európa nemcsak nagyvárosokból áll. Magyarországon a megyeszékhelyeknél, megyei jogú városoknál kisebb településeknek nem, vagy csak ritkán van kiterjedt saját helyi közösségi közlekedésük. Kisvárosokban, nagyközségekben a gyalogláson és kerékpározáson kívül a mobilitás egyetlen lehetséges eszköze a saját tulajdonú személygépkocsi.

Amikor a berlini, brüsszeli fiatal értelmiségi döntéshozók azt mondják, tedd le az autód és gyalogolj, nem gondolnak a vidéki családokra, kisgyermekesekre, idősekre, akiknek nincs választási lehetőségük. Ha az EU a törvény erejével megtiltja az átlagos jövedelműeknek elérhető – jelenleg belső égésű – személyautók forgalomba helyezését, akkor az európai polgárok tömegei maradnak mobilitási szolgáltatás nélkül.

A vasút lenne a megoldás?

A közúti közlekedést érintő korlátozó intézkedésekkel szemben a zöldek a vasúti közlekedés fejlesztését tekintik a legfontosabb eszköznek. A vasút károsanyag-kibocsátása kétségkívül elhanyagolható a többi szállítási móddal összevetve, azonban a kötött pálya technológiai, szabályozási adottságai miatt az utóbbi évtizedekben éppen hogy veszített jelentőségéből, vonzerejéből. A gépkocsi gyakran gyorsabb, olcsóbb a vonatnál, és van egy jellemzője, amivel szemben a kötött pálya nem tud előnybe kerülni: ezt az utolsó mérföld, last mile problémának nevezik a szaknyelvben. Hiába visz óránként 300 kilométeres sebességgel Párizsból Brüsszelbe a TGV, ha a pályaudvarról hazáig mindenképpen személyautóba kell ülni.

Brüsszel célja, hogy 2030-ra jelentősen növelje a vasút részarányát a közlekedési módok versenyében, és ehhez hatalmas támogatásokat társít.

De megoldja-e a vidéki családok helyi, települések közötti mobilitását a nagy sebességű vasutak fejlesztése? Aligha. Nekik az lenne jó, ha a mellékvonalakat fejlesztenék, csakhogy ez nehéz ügy. A MÁV-Start által kezelt hálózat elavult, a járművek cserére érettek. Hatalmas pénz kellene a jelenlegi állapot puszta fenntartásához is. Nem biztos, hogy ez a pénz valaha is rendelkezésre áll majd.