Mindebből látszik: ahhoz, hogy a vasút a teherszállításban a mainál lényegesen nagyobb részt hasítson ki, a technológiát kell fejleszteni, mert ezzel rugalmasabbá, illetve a környezetének elfogadhatóbbá tehető a kötött pálya. Ilyen fejlesztések már a tesztfázisnál tartanak számos helyen Európában. A környezet számára kellemetlen zaj lényegesen csökken majd, ha életbe lép 2025-ben a csendesebb fékek kötelező használata. Olcsóbb és gyorsabb lesz a vonatok összeállítása, ha a vagonok egymáshoz kapcsolását – szaknyelven csatlását – automata, távolról vezérelhető berendezés végzi majd. Automata vezérlésű mozdonyokkal is folynak már nyílt vonali tesztek. A vasúttársaságok mostanában kezdik el akkumulátoros hibrid mozdonyokkal, motorvonatokkal kiváltani a dízel gépeket.
A személyszállító vonatok esetében a nagy sebességű pályák és járművek jelentik a továbblépést olyan távolságokon, ahol a repülőgépek nem használhatók gazdaságosan és környezetkímélő módon.
A probléma a távolsági vonatközlekedésben ugyancsak a háztól házig szolgáltatás. Míg a személyautóba berakja a polgár a gyerekeket és a csomagokat, majd a megérkezéskor kirakja, a vonathoz – legyen az bármilyen komfortos és gyors – külön transzfer kell mind indulásnál, mind érkezésnél. Vannak ugyanakkor intelligens megoldások a helyközi és a helyi vasúti közlekedés összekapcsolására: a tram-train olyan hibrid, amely a nyílt vonalon vonatként, a városban villamosként közlekedik.
A vasút tehát jelentős modernizáció előtt áll. Az Európai Bizottság stratégiája szerint 2030-ig a nagy sebességű vasúti forgalom megduplázódik, és a vasúti árufuvarozás mértéke ötven százalékkal növekedik. Mindehhez az ágazat átfogó digitalizációjára, valamint a vasúti menedzsmentek gondolkodásának változására is szükség lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!