Matolcsy György: Elkezdődött a kamatemelési ciklus

A Magyar Nemzeti Bank felfelé módosítva a korábbi előrejelzését, most úgy kalkulál, hogy a magyar gazdaság idén hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el idén.

Kamatemelési ciklus kezdődött Fotó: Kurucz Árpád

A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén – hangoztatta az MNB elnöke. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat.

A jegybank, felfelé módosítva a korábbi előrejelzését, most úgy kalkulál, hogy a magyar gazdaság idén hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el idén.

Majd 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék az MNB előrejelzése szerin. Az újraindítás Matolcsy György szerint azért sikerült jól, mert az átoltottság négy-hat héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.

Ugyanakkor a monetáris vezető jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint négy százalék feletti inflációval számolnak, amit a távirati iroda összefoglalója szerint Matolcsy György természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás.

A jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést.

A jegybankelnök külön megjegyezte azt is, hogy a jegybank eddig is és ezután is a működését szorosan a kormányzattal együtt tervezte, stratégiai szövetség alakult ki, ami óriási érték. A gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések, abban azonban nincs különbség, hogy stratégiai szövetségben haladnak – fűzte hozzá.

– Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot – mutatott rá Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget vagy mentőövet a konstrukció, a járvány elleni védekezés kulcselemeként.

Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről.

Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Az alelnök mindenkit arra ösztönöz, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.

Patai Mihály alelnök a járvány időszakának másik két sikeres jegybanki intézkedését értékelte. Mint fogalmazott, az NHP Hajrá! program sikeres volt, hatvanezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló háromezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, annak keretében 71 kötvénykibocsátást hoztak tető alá, 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése – közölte.

– A szigorítást az infláció elmúlt hónapban tapasztalt és a jövőben várható alakulása indokolta, a gazdaságban tapasztalható forrásbőség, az újraindítás nyomán megjelenő kereslet és a laza fiskális politika ugyanis az inflációt emelik, bár annak növekedésében egyedi hatások is szerepet játszanak – értékelte a döntést Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakértő jelezte, a tanács közleményéből kiderül, hogy

a mostani szigorítás nem egyedi, hanem egy kamatemelési ciklus kezdete,

melynek további lépéseiről a monetáris tanács havi ülésein dönt, azaz nem feltétlenül csak negyedévente történhet kamatemelés. Regős Gábor némi meglepetésnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait négy százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. – A jegybank tehát a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, melynek része az elsődleges célját jelentő infláció is – közölte.

Hullámzó forint

A forint gyengült a bejelentésre, ám később – miután a jegybank az inflációs várakozását és GDP-előrejelzését is megváltoztatta – újra jelentősebben erősödött. Az MNB az idei inflációs várakozását a márciusban becsült 3,8-3,9 százalékról kedden 4,1 százalékra, GDP-előrejelzését pedig négy-hat százalékról 6,2 százalékra változtatta.