Matolcsy György: Elkezdődött a kamatemelési ciklus

A Magyar Nemzeti Bank felfelé módosítva a korábbi előrejelzését, most úgy kalkulál, hogy a magyar gazdaság idén hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el idén.

Kamatemelési ciklus kezdődött Fotó: Kurucz Árpád

A várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a kamatfolyosó nem változott. Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a tanács még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,6 százalékon. A távirati iroda beszámolja szerint ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében

a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György, MNB elnöke ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.

Matolcsy György a mai kamatdöntő ülést követő online sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: elindult az alapkamat-emelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. Ez volt az első lépés egy döntési sorozatban, amely várhatóan havonként új és újabb változásokat hozhat. Most a kamatfolyosó változatlan marad, ebben az új ciklusban az alapkamat lesz ismét az irányadó eszköz.

A jegybank előrejelzése szerint az infláció az év végéig jellemzően a háromszázalékos jegybanki toleranciasáv fölött alakul

A jegybankelnök kitért arra is, hogy az MNB kivette a részét a válságkezelésből: tavaly hatezermilliárd forintnyi, idén további 3300 milliárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra – idézte a távirati iroda –, ami az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Az idei és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések.

A jegybank előrejelzése szerint az infláció az év végéig jellemzően a háromszázalékos jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken négy százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén – hangoztatta az MNB elnöke. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat.

A jegybank, felfelé módosítva a korábbi előrejelzését, most úgy kalkulál, hogy a magyar gazdaság idén hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el idén.

Majd 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék az MNB előrejelzése szerin. Az újraindítás Matolcsy György szerint azért sikerült jól, mert az átoltottság négy-hat héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.

Ugyanakkor a monetáris vezető jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint négy százalék feletti inflációval számolnak, amit a távirati iroda összefoglalója szerint Matolcsy György természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás.

A jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést.

A jegybankelnök külön megjegyezte azt is, hogy a jegybank eddig is és ezután is a működését szorosan a kormányzattal együtt tervezte, stratégiai szövetség alakult ki, ami óriási érték. A gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések, abban azonban nincs különbség, hogy stratégiai szövetségben haladnak – fűzte hozzá.

– Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot – mutatott rá Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget vagy mentőövet a konstrukció, a járvány elleni védekezés kulcselemeként.

Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről.

Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Az alelnök mindenkit arra ösztönöz, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.

Patai Mihály alelnök a járvány időszakának másik két sikeres jegybanki intézkedését értékelte. Mint fogalmazott, az NHP Hajrá! program sikeres volt, hatvanezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló háromezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, annak keretében 71 kötvénykibocsátást hoztak tető alá, 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése – közölte.

– A szigorítást az infláció elmúlt hónapban tapasztalt és a jövőben várható alakulása indokolta, a gazdaságban tapasztalható forrásbőség, az újraindítás nyomán megjelenő kereslet és a laza fiskális politika ugyanis az inflációt emelik, bár annak növekedésében egyedi hatások is szerepet játszanak – értékelte a döntést Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakértő jelezte, a tanács közleményéből kiderül, hogy

a mostani szigorítás nem egyedi, hanem egy kamatemelési ciklus kezdete,

melynek további lépéseiről a monetáris tanács havi ülésein dönt, azaz nem feltétlenül csak negyedévente történhet kamatemelés. Regős Gábor némi meglepetésnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait négy százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. – A jegybank tehát a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, melynek része az elsődleges célját jelentő infláció is – közölte.

Hullámzó forint

A forint gyengült a bejelentésre, ám később – miután a jegybank az inflációs várakozását és GDP-előrejelzését is megváltoztatta – újra jelentősebben erősödött. Az MNB az idei inflációs várakozását a márciusban becsült 3,8-3,9 százalékról kedden 4,1 százalékra, GDP-előrejelzését pedig négy-hat százalékról 6,2 százalékra változtatta.