időjárás 13°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25.
logo
Baritz Laura nővér szerint amilyen az emberi értékrend, olyan a ráépülő gazdasági rend

Amilyen az emberi értékrend, olyan a ráépülő gazdasági rend

Pintér Balázs
2021.07.24. 07:11
Amilyen az emberi értékrend, olyan a ráépülő gazdasági rend

A Covid során sokan megtapasztalhatták, hogy az ember a legfőbb érték, számos gazdasági szereplő is rádöbbent erre. Ugyanakkor sajnos vegyes a kép, mert azt is látjuk, hogy sok helyen ugyanazt a gazdasági képletet akarják folytatni, amely a Covid előtt is elégtelennek bizonyult – mondja a lapunknak adott interjúban Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér, közgazdász, akivel az újrainduló Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzésről, az emberközpontú gazdaságról és a „halálos verseny” helyett szükséges együttműködésről beszélgettünk.

A Covid–19 miatti egy év kihagyással újraindul a Keteg, azaz a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzése. A részben Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér, közgazdász által létrehozott kurzus a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán kétéves, esti tagozatos, szakoklevelet nyújtó képzésként érhető el, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig egyszemeszteres, választható tantárgyak formájában.

Nem fogyasztó, hanem ember

– A Keteg egyfajta alternatív gazdasági képzés és egyben misszió. Nem a pénz- és a profitközpontú, hanem az emberközpontú gazdaság ­alapelveit szeretnénk megismertetni – mondja a Magyar Nemzetnek Baritz Sarolta Laura nővér, a képzés szakfelelőse. Mint kifejti, ez a fajta emberközpontúság az egyház társadalmi tanításában jelenik meg, és Szent II. János Pál pápa volt, aki a Laborem exercens enciklikájában 1981-ben megfogalmazta, hogy a munka alanya az ember.

Tehát az ember nem eszköz, nem fogyasztó, nem munkaerő, nem erőforrás, nem egy kalkulációs tényező a jövedelmezőség minél nagyobb mértékű elérésében. Hanem testvér, alany, ember. Ez a kiindulópont

– hangsúlyozza Laura nővér. Ennek a gazdasági szemléletnek a célja a közjó megvalósítása, s alapképlete a ma oly sok helyen jellemző „halálos verseny” helyett az együttműködés, a win-win (nyer-nyer) helyzetek elérése.

Az anyagi javak eszközök, amelyek elősegítik más javak létrejöttét – hangsúlyozza Laura nővér
Fotó: Bach Máté

– A kiindulópont tehát az egyház társadalmi tanítása olyan jeles személyek gondolataival fémjelezve, mint például Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szent Antonin vagy később Antonio Genovesi katolikus pap és közgazdász, a Nápolyi Egyetem tanszékvezető tanára. Az általuk képviselt elvek ma is jelen vannak nemcsak a keresztény világban, de például vállalkozói hálózatok működésében is – fejti ki Laura nővér, hozzátéve: ezek azt vallják, hogy

gazdaság, teológia és erkölcs összetartoznak.

Éppen ezért a képzésben fontos szerepe van egy teológiai-filozófiai blokknak is. – Ennek keretében az emberről és az erkölcsi alapokról esik szó, emellett a hallgatók megismerkednek filozófiai, etikai irányzatokkal. Ebből is látható, hogy ez szélesebb körű gazdasági megközelítés, mint a főáram, amely kifejezetten a materiális világra koncentrál és a szűk értelemben vett gazdasági tényezőkre – mondja Laura nővér. A második tantárgyblokk – mintegy látókörbővítésként – a társadalomtudományi rész, amelyben többek között politológiai, ­szociológiai, jogi és pszichológiai alapelveket tárgyalnak. A harmadik maga a közgazdaságtan blokkja, amelyben specifikus gazdasági tárgyak szerepelnek az emberközpontúság jegyében.

Szemléletváltás

Európai polgár

Baritz Sarolta Laura nővér, a Keteg szakfelelőse az egyik magyar díjazottja az Európai Parlament (EP) alapította Európai Polgár díjnak. A méltatás szerint a domonkos rendi szerzetesnővér széles közönséghez juttatja el az etikus gazdaság és a fenntartható fejlődés témáját, képviselve az EU Alapjogi Chartájában foglalt értékeket. Sokrétű és szerteágazó tudományos munkája mellett saját műsort vezetett a Mária rádióban, tagja volt a magyar Fenntartható Fejlődés Tanácsának és számos tudományos publikáció áll a háta mögött. Baritz Laura nővért Hölvényi György KDNP-s EP-képviselő terjesztette fel a díjra, amelynek átadása ősszel várható.

– Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend. Ha az ember egyéni értékrendje erényetikai értékrend, vagyis erényesen és a jót keresve él az ember, akkor egy ilyen emberi közösség egészen más gazdasági rendszert valósít meg, mint a mostani haszonelvű alapokon álló gazdasági rend. Korábbi hallgatóink beszámolói szerint a szemléletváltás volt igazán hangsúlyos számukra, amelyet itt elsajátítottak két év alatt. Ezt a szemléletváltást pedig aztán magukkal tudják vinni a munkahelyükre – magyarázza a domonkos nővér, hozzátéve, hogy a hallgatók a legkülönbözőbb körből kerültek ki, volt már köztük polgármester, parlamenti munkatárs, szerzetes, voltak multinacionális cégnél dolgozók vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank munkatársa is. Az új hallgatók szeptember 15-ig jelentkezhetnek a Covid-helyzet miatt csökkentett tandíjú képzésre a Sapientia tanulmányi osztályán egy felsőfokú, legalább alapképzéses diplomával.

– Már a görögök rájöttek arra, hogy a világ értékei hierarchikus rendben állnak, ahol az anyagi javak a legalsó szintet képviselik. Az anyagi javak eszközök, amelyek elősegítik más javak létrejöttét. A hierarchia csúcsán az intellektuális és az erkölcsi értékek állnak, az ember.

A Covid során sokan megtapasztalhatták, hogy az ember a legfőbb érték, számos gazdasági szereplő is rádöbbent erre.

Ugyanakkor sajnos vegyes a kép, mert azt is látjuk, hogy sok helyen ugyanazt a gazdasági képletet akarják folytatni, amely a Covid előtt is elégtelennek bizonyult – fejti ki Baritz Sarolta Laura.

Fenntarthatatlan gazdaság

Kérdésünkre, hogy a gazdasági élet mikor változott, hogy a mostani struktúra szerint működjön, Laura nővér azt felelte: egészen a XVIII. századig kell visszatekinteni. – A kapitalizmus ekkor érte el fejlett formáját, a gyarmatosítás és kizsákmányolás jellemzővé vált. A filozófiában is váltás történt. A középkor még az erényetika talaján állt inkább, de a XVIII–XIX. században Jeremy Bentham, majd John Stuart Mill megfogalmazták az utilitarizmust. Ez az irányzat egyébként sok elfogadható elvet tartalmaz, de a mai világ már nagyon sarkosan és szélsőségesen értelmezi. A haszonelvűség eredeti célja ugyanis az volt, hogy a lehető legtöbb embernek a legtöbb boldogságot adjuk, de most már a haszon maximalizálásán van a hangsúly, egyéni és közösségi szinten – magyarázza Baritz Sarolta Laura, hozzátéve, hogy

a mai haszonelvű gazdasági szemléletet nem csak keresztény körökből kritizálják.

– Gondoljunk csak a Nobel-emlékdíjas Joseph Stiglitz közgazdászra, aki hangsúlyosan bírálja a neoklasszikus elveket. Ő szintén azt mondja, hogy a 2008-as válság is ennek az irányzatnak az erénytelenségére vezethető vissza. Etikus kapitalizmusról ír, vagyis már a nem keresztény világban is egyre többen látják, hogy ez a fajta gazdasági szemlélet nem fenntartható – mutat rá Laura nővér.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.